Előszó

A szerző figyelmeztetni szeretné olvasóit, hogy bár 'gyalogsági fegyverzettel' rendelkezik mind a műszaki megközelítés traktálásához (repülőmérnök), mind pedig a közgazdasági jellegűnek tekinthető kategóriák taglalásához (mérnök-közgazda), jelen munkában nem törekszik, terjedelmi okokból nem is törekedhet szabatos elemzésekre, inkább józan paraszti eszét használja és józan paraszti ész számára fogalmaz meg - mint reméli - új definíciókat, kutat az okok között, igyekszik az emberiség betegségeinek gyökereit megtalálni és azokat feltárni, érthetővé tenni.

A munka során időnként valószínűleg nyitva hagy kérdéseket, jelezve a várható folytatást.

A történelmi témák forrásait hitelesnek fogadja el, miután törekszik elismert intézmények és személyek munkáit felhasználni, nem tud azonban garanciát vállalni azokért. Idő és energia hiányában nem tud tökéletes áttekintést biztosítani, kutatásait a számszerű adatok keresése vezérli, azok alapján reméli mérlegelni az emberiség egyes formációinak, vonulatainak bűnét, azok nagyságrendjét összemérni egymással.

Dátumozással jelzi, hogy a leírtak mikori gondolatvilágát tükrözik, minden cseppfolyósnak tekintendő, amíg a 'lezárva' szót nem írja a dátum elé.

*****

És most, munka előtti ima helyett gondolkodjunk el néhány axiómán!

OK, lássunk munkához.

Bevezetésként engedjenek meg  pár mondatos hangos gondolkodást a főbb bűnökről:

I. Az irigység, kapzsiság, másnál többre vágyás:

Legjobb tudomásom szerint Paul A. Samuelson amerikai közgazda használta először a 'Propensity to Save' (megtakarítási hajlam) fogalmat a 10. alatti műve 11. fejezetében (Saving, Consumption and Investment, azaz Megtakarítás, fogyasztás és befektetés), amely meghatározza a megtakarítás és fogyasztás arányát és ezzel a gazdasági fejlődés kulcstényezőjévé válik. A zseniális szerző meglátása azonban az adott esetben, az ő vizsgálatainak korlátos területe miatt nem vezetett el a döntő tényhez: amit ő 'megtakarítási hajlamként' definiált, az tulajdonképpen az emberi viselkedésnek mindent meghatározó eleme , ezt a hajlamot az egész emberiség legsúlyosabb betegsége, a kapzsiságba, aranylázba, vagyongyűjtésbe váltó sárga irigység határozza meg. Minden ember, szinte kivétel nélkül (a kivétel a szentek kategóriája) irigy a környezetére, lesi, hogy a testvérének vagy legjobb barátjának milyen a teniszütője, hányszor tudja az utca legszebb leányzóját moziba vinni, később bárban megtáncoltatni, kit sikerült feleségül vennie (nem a szépsége vagy jó szíve, hanem a vagyona a döntő ítélet-mérce), hány és milyen kategóriájú kocsit tud tartani, mekkora a lakása, háza, kertje, hány szolgálóval tudja körülvenni magát...

Nevezzük ezt a tulajdonságot 'Meggazdagodási vágynak'-nak ('Thirst to get rich', de lehet akár egyszerűen 'Cupidity' is).

Kísérletet teszek annak megfogalmazására, miként lehetne ezt a szörnyű emberi bajt legalább hatásaiban tompítani. Oktatás, oktatás, a privilégiumok megszüntetése, társadalmi kontroll, ellenkező érték-bélyegzők....

II. A hatalomvágy:

Nem kell történelemtudósnak lenni, és még csak nagyon elmélyedni se a történelem tanulmányozásában, hogy világossá váljék: az emberiség évezredeken keresztül őrült, magát istennek vagy isten küldöttjének képzelő, annak beállító, esetleg más módon őrült tömeggyilkos hatalmasságok áldozataként pusztult háborúkban, munkatáborokban, kínzókamrákban, módszeres fajirtásban, vallásháborúkban. A legfőbb rugó, ami ezeket az irtózatos tömeggyilkosságokat eredezteti, a hatalomvágy. Az a hatalomvágy, amely minden emberben ott lapul. Vannak, akik felismerik magukban és elfojtják, ők a szentek és próféták, vannak, akik uralkodni tudnak rajta, korlátok közé szorítják, nem engedik elhatalmasodni magukon, ők a (balga) 'jó emberek', vannak, akik féken tudják tartani és korlátozzák az életvitelükre gyakorolt hatását, ők a kis császárok munkahelyeken, önkormányzati szervekben, egyházakban és vannak, akiket teljes mértékben ez az iszonyatos méreg irányít, ők a politikusok, a hadvezérek, királyok és császárok, főpapok, végül és legfőként a diktátorok. Ide sorolom a diktátor-jelölteket is, mint pl. a kis hazánkban a hatalomért minden aljas eszközt felhasználó Orbán Viktort. 

Nevezzük ezt az emberi borzalmat a nevén: 'Hatalomvágy' ('Lust for Power').

Van-e gyógyszer? Talán: oktatás, oktatás, törvények és társadalmi kontroll, génsebészet...

III. A fajgyűlölet:

Felfoghatatlan fertő! Ha a másik szeme színe nem tetszik vagy másként fésül hajat, elég ok az emberiség döntő többsége számára, hogy gyűlölje. A más bőrszínről, kultúráról, viselkedési formákról már nem is beszélek. A legdöbbenetesebb, hogy az európai/keresztény kultúrák képviselői irtóhadjáratot folytattak más kultúrák ellen, mert egyszerűen képtelenek voltak felfogni, hogy amit ők alacsonyabbrendűnek hisznek, az csupán más. Képesek voltak és maradtak arra is, hogy az övékénél az adott pillanatban magasabb szintet képviselő kultúrák ellen hadjáratot indítsanak (a spanyolok az arabok - mórok - ellen pl.) vagy gyarmatosítsák és kutyába vegyék a leigázottakat (az angolok Indiában). Iszonyatos módon ezt az önmagától is létező fajgyűlöletet a barbár ember-történelem során számtalanszor gerjesztették, fűtötték diktátorok, hatalomra törő embercsoportok, hogy hatalmi és kincskereső hajlamaikat kielégítsék (zsidógyűlölet, indiánok kiirtása, az örmények, kurdok elleni terror, a szomszédnépek gyalázása a mindenkori jobboldal által Magyarországon....).

Ennek a pestisnek se kell új nevet találni, marad 'Fajgyűlölet' ('Racial Hatred')

Mi a megoldás? Oktatás, oktatás, az idegen értékek felmutatása, a 'minden ember ember és egyenlő érték' elv terjesztése...

IV. A vallások, vallásnak teremtett vagy azzá  züllesztett izmusok és különösen az egyházak:

A vallásalapító  próféták az adott társadalom felismert problémáit (bűnnek keresztelve) igyekeznek gyógyítani az adott történelmi pillanat szellemi szintjén és a tömegek számára vonzó módon (kinyilatkoztatás, igehirdetés, versbe foglalt imák, ének, pompa) kommunikálva az előremutató elveket. Az általam valamennyire is megismert vallások gyógyítani is akarnak, higiéniai előírásokat is sulykolnak a népbe. Történelmileg rövid időszakok alatt a vallásokat, az előremutató tanításokat a kialakuló belső hierarchia és a szövetségre lépő civil hatalom elferdíti, a hatalom támogatásának eszközévé alacsonyítja (felkent nép, egy igaz isten, pogány a többi, gyaur...) és ezzel az erkölcsi tanítások gaz erőket támogató  igékké válnak. Idővel, a vallások találkozása során már az eltérő és elferdített vallások léte önmagában is súrlódásokhoz, összecsapásokhoz vezet. Különösen ha az eltérő jelleget a vezetők hangsúlyozzák, amiben nagymesterek!

A vallások negatív erővé válását súlyosbítja (elsősorban a 'történelmi vallásoknál') a hatalmi struktúra kiépülése, hatalomvágyának emberfelettivé válása, a hierarchia kapzsiságának, vagyonszerzésének elképesztővé váló mérete, azaz az egyházak kialakulása és korrumpálódása. Hatalmuk bebetonozása céljából tabuk, tilalomfák tömegét állítják hívőik elé, ezek megcsontosodása a haladó gondolkodás elé-fölé gátakat emel. Mára az egyházak az emberi haladás legfőbb fékei között is kimagaslóan negatív szerepet játszanak.

Az izmusok megszületése szélsőségesebb szándék-képet mutat. Vannak eleve gyalázatos célok megvalósítására, azok indokolására 'alkotott' izmusok, mint a fasizmus és vannak az elnyomott tömegek felszabadítását, felemelését célzó  tanok, mint például a marxizmus, amelyeket hatalomőrült bandák torzítanak-züllesztenek elnyomó, szélsőségesen kegyetlen diktatúrájuk ideológiájává (marxizmus-leninizmus). Ezek az izmusok a vallásokhoz hasonló szerepet játszanak a hétköznapok gyakorlatában: a tömegeket manipulálják annak érdekében, hogy a diktátorok hatalmát indokoltként, kívánatosként fogadtassák el a tömegekkel. 

Nevezzük 'A szélsőséges népszédítés eszközei'-nek ('Means of Extreme Obscurantism').

Megoldás? Oktatás, oktatás, az egyházak visszaszorítása a civil világból, szerepük korlátozása a belső életük vitelére...

V. A kapitalizmus

A kapitalizmus az emberi egyenlőtlenség generálója. Mint ilyen felszámolandó, emberi társadalmi-gazdasági gépezetet kell a helyére állítani vagy olyanná reformálni. 

A világtörténelem valószínűleg legnagyobb bűnét a kommunizmus-szocializmus vezérei, elsősorban Sztálin és bandája követték el azzal, hogy a gyakorlati szocializmust - amely elvileg megszabadította volna az emberiséget a kizsákmányolás szörnyétől - a terror, tömeggyilkolás és a tömegek szélsőséges kizsákmányolása eszközévé téve megbuktatták, tág teret adva ezzel a kapitalizmus rekonstrukciójához, valószínűleg újabb évszázados diadalmenetéhez.

A kapitalizmus azonban a diadaltól elvakulva gyorsan igazolja embertelen voltát nem csupán azzal, hogy mérhetetlenül fokozza a nemzetközi kizsákmányolást, a jövedelmek hihetetlen széthúzását, az emberiség lassan nagyobb felének extrém szegénységbe sodrását, hanem azzal is, hogy fegyveres állami terrort alkalmaz a kapitalizmus zavartalan növekedéséhez szükséges nyersanyagok feletti ellenőrzés megszerzése, biztosítása érdekében.

*

Úgy tűnik azonban, hogy újabb történelmi fordulat kapujához érkeztünk. A Szovjetunió mögött volt második kommunista ország, Kína bizonyítani látszik, hogy az európai kommunista-szocialista blokk szétesése körül megdönthetetlen igazságnak kikiáltott elvek, miszerint az állami tulajdon nem hatékony, hogy a kommunista rendszerek életképtelenek, hogy az emberi felemelkedés egyetlen lehetséges gazdasági-társadalmi útja a kapitalizmus, tévesek, hamisak. A kommunista, állami tulajdonra épülő gazdasággal rendelkező, tervgazdálkodást folytató ország eddig csak Ázsiában látott (Japán, Kis Tigrisek) ütemben fejlődik, emberszázmilliókat emel ki a nyomorból és mindeközben fegyver helyett békés gazdasági módszerekkel igyekszik a fejlődéséhez külországokból beszerzendő javakat biztosítani magának.

A kapitalizmust felesleges lenne másként nevezni, ezzel a névvel tette hírhedtté magát.

Megoldás? Remélnünk kell, hogy Kína megtalálja azt a gazdasági-társadalmi modellt, amely hosszú távon is biztonságos fejlődést hoz, emberi marad, illetve azzá válik és békét garantál a világ egésze számára! Kína már ma a gazdaságirányítási reform eredményeit aratja.

*****

I. A 'meggazdagodási vágy'  

Bizonyára sok könyvtárnyi irodalma van a kérdésnek: mi hajtja előre a világot? Sokak szerint az innováció, a zseniális agyvelők találmányai, tudományos felfedezései, a technika megújítása. Mások szerint a tulajdonviszonyok fejlődése, az alkotási folyamat résztvevőinek mind átfogóbb érdekeltségének létrejötte. Megint mások a háborúkban látják a gyors és átfogó tudományos-technikai fejlődés generátorát. A kapitalizmus, a piacgazdaság szószólói a versenyt tartják a fejlődés motorjának. El lehet-e vitatni akármelyik értékelés igazát? Nem lehet, bizony, mindegyiknek nagy az igazság-tartalma.

Mégis, ha jobban megvizsgáljuk ezeket az eszméket, rá kell jönnünk, hogy egyik se elsődleges eszköz, valamennyi következmény. Valamennyi abból ered, hogy az emberiség elképesztően nagy többségét valami olyan érzés motiválja, amelyet nem tud levetkőzni, ami mindennapos életének vezérelve, amiből a 'versenyszellem' ered és ez a hétköznapi irigység. Ez az egyszerű sárga irigység fertőzi meg az emberek gondolkodását, ettől válnak kapzsivá, a földi javakért reszkető kézzel és szívvel küzdő 'aranyásókká'. És ez a 'mindig többet akarok' belső sugallat - akár tudatosul az adott egyedben, akár nem - hajtja előre az egész világot.

Itt békében meg is lehetne állni, ha csak ezt a pozitívnak vélhető törekvést eredményezné, a baj, amiért én a legfőbb bűnök egyikének tekintem, hogy az előrehajszolás mellett a megosztás, az egyenlőtlenség, a folytonosan fenntartott gyűlölet kiváltója, okozója, élesztője. Mi sem egyszerűbb a saját kapzsiságunkat, taposásunkat azzal igazolni, hogy mert mi alkalmasabbak, okosabbak, rátermettebbek, akaróbbak vagyunk, mint azok, akik lemaradnak a versenyben, a hajszában. Mert azok... - és sütjük rájuk az ostobábbnál ostobább bélyegzőket - ...buták, lusták, mások nyakán élni akarók, koszban élvezkedők, magyarul primitívek. És elhisszük magunknak ezt a badarság-tömeget, pedig alapvetően arról van szó, hogy az ember-piramis csúcsára felkapaszkodni képesek tapossák az egy lépcsővel lemaradókat, azok a következő lépcsőt, míg a legalja beledöngölődik a sárba, mocsokba. Esélye se volt és ma sincs arra, hogy csiszolódjon, képezze magát, az alkotás öröméig eljusson, 'belevesse magát' a küzdelembe. Ha akaróvá válik, kegyetlenül kivasalják belőle az akarást vagy megölik.

Az itt vizsgált egész kérdéskörrel összefüggő anyaggyűjtés során ismerkedtem meg azzal a ténnyel, hogy modern szociológiai tudományos kutatások is elvezettek annak felismeréséhez, hogy a boldogságot a mai modern világban sem annyira a saját jövedelem határozza meg, hanem a szociológusok által 'reference anxiety' (referencia-nyugtalanság) tünetnek keresztelt érzés, amit a magyar nyelv ősidők óta 'a szomszéd kertje mindig zöldebb' irigységként ismer (TIME, 2005 február 7).

Gondolom, ennyi is elég, hogy a józanabb, látó olvasó értse, mit bélyegzek meg az emberiség egyik legfőbb bűneként. Nem mérem magam a világtörténelem legnagyobb gondolkodóihoz se most, se a továbbiakban, mert törpe vagyok mellettük, csak utalok rájuk. Miután kimondtam magamnak és néhány embertársamnak ezt az igazságot - és többnyire megmosolyogták a véleményem, a vehemensebbek kacajra fakadva vitatták - végiggondoltam, kik és milyen formában jutottak előttem ugyanerre a megfontolásra és rá kellett jönnöm, hogy minden próféta, a nagy vallásalapítók kivétel nélkül ugyanezt mondták. Mindegy, hogy minek keresztelték el, ugyanerről az irigységről, kapzsiságról beszélnek, ezt ostorozzák hittételeikkel, néha fizikai megnyilvánulásaikkal is. Mózes Aranyborjúja, Krisztus igéje a földi javak elutasításáról és a kufárok elleni fellépése, a hinduizmus egész filozófia-rendszere, Buddha és Mahavira tanai mind-mind ettől a kegyetlen törtetéstől óvnák, óvják az emberiséget, nagyon kevés sikerrel. A vallások többségének a hirdetői ma maguk is az aranyimádók kasztját gazdagítják, talán csak a keleti vallások értek el kisebb sikereket, ahol a földi javak megvetése sok fanatikus hívő által a gyakorlatban is követett elv ("Rendeltetésünk nem a szerzés, hanem a létezés" - mondja például Rabindra Nath Tagore).

Samuelsonnak (10.) az előszóban említett 'magtakarítási hajlam' kategóriája természetesen bonyolultabb, csak a fejlett társadalmakban értelmezhető és számtalan 'gazdasági-lélektani' tényező által befolyásolt rugó, de a gyökerei ugyanabból a posványból táplálkoznak, mint az egyszerűbb motiváló tényezők.

Nevezhetjük ezt a bűnt a 'meggazdagodási vágyon' kívül aranyvarázsnak vagy pénztömjénezésnek, de ide sorolom az egyszerűbb, puhább megnyilvánulási formáját, a sznobizmust is.

*

Szinte lehetetlen feladat tömören megfogalmazni akár csak az irányokat is, amerre haladva csökkenteni, korlátozni, fékezni lehetne ennek a végzetes emberi láznak a hatását. Ahhoz ugyanis, hogy a teljesen egyértelműen negatív következményeit fel lehessen számolni, a legkisebb mértékben is pozitívnak tekinthető hatását, a 'fejlődés motorja' hatást is gátolni kell, vissza kell fogni. Ez pedig a mai verseny-őrület és hatalmi struktúrák mellett elég reménytelen. Mit lehet mégis tenni?

Úgy vélem, legfontosabb az eddig csak vallási igeként hirdetett elvet, miszerint nem a földi javak sokasága, mennyisége és különösen nem a mások gazdagságához méricskélés a boldogság forrása, ki kell terjeszteni a civil oktatás minden lépcsőjére és a világ minden sarkára. Az ENSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó szerveinek sarkalatos kérdéssé kell tenniük ezt a gondolatot és óriási pénzügyi eszközöket kell az oktatására fordítani. Ennek a gondolatnak a megértetése az illetékes szervekkel, megszervezése, kivitelezése évtizedeket vehet igénybe, az eredmények legalább egy generációnyit késni fognak.

Hasonló agyvelőn keresztüli hatás lehet az ellenkező irányú gondolkodás eredményeinek minél szélesebb körben propagálása. Mikre gondolok? Az elsősorban a fejlődő világban megvalósult olyan közösségek bemutatására, amelyekben a magántulajdon helyét a közösségi tulajdon foglalja el és ahol a megtermelt javak elosztása is egyenlőség-elven történik. Primitívnek tartott szinten tud csak megmaradni, de a boldogság-béke szigeteiként hathatnak az aranyőrület bűvkörén kívül maradt emberekre, erősíthetik az egyenlőség-hívők rétegét. Tudom, csigalassúságú  előrehaladással lehet csupán számolni.

Hatékonyabb lehet, de csak világméretű összefogással érhető el, ha komoly akadályokat gördít a világ a vagyon korlátlan felhalmozása, annak tetszőleges felhasználása elé. Bizonyos vagyon-érték felett kemény vagyonadót kell bevezetni, maximalizálni kell a jövedelmeket, közelíteni a minimál- és maximál-béreket (működő kezdetek éltek Svédországban a hatvanas években). Azt mondja erre a közgazdák többsége, hogy akkor megáll a világ. Úgy vélem, nem. Bizonyára fékezné a fejlődést, de annak mindenképpen be kell következnie és az egyenlőségre kell áldozni a megtermelt jövedelem jelentős hányadát, ha nem akar a világ véres konfliktusok útján megtisztulni ettől az ellentéttől.

*

És láss csodát világ:  a világ színpadára lépett az első szupergazdag ember, a világ leggazdagabb embere (házaspárja), aki elkezdte nyomorultak támogatására visszaforgatni hihetetlen méretű vagyonát, nem kis tételekben csurgatva, hanem jelentős programokat indítva. Úgy hívják, hogy Bill Gates. Hasonló elvi nyilatkozatot tett korábban a magyar zsidó Soros György is, aki egyelőre a vagyona méreteihez képest csak csöpögteti és alapvetően politikailag motivált célokra forgatja vissza 'adományait'. Mindenesetre figyelmet érdemel a jelenség.

Ez persze - még ha széles körben terjedne is el - nem megoldás. Elkerülhetetlen a társadalmi, éspedig világméretű társadalmi ellenőrzés, olyan automatizmus kidolgozása és érvényesítése, amely a jövedelem-olló záródásának irányába hat.

(folytatom)

***

II. A hatalomvágy 

Az előszóban körvonalaztam, mit értek ez alatt az emberi (és állati) tulajdonság, törekvés alatt. Említettem, hogy egyszerű 'józan ész' gondolkodással is eljut az ember arra a következtetésre, hogy a világ konfliktusainak a végletekig erősítése a hatalomőrült egyedek érdeke, azt kihasználva jutnak hatalomra és döntik romba a világot. Olvasmányaim között azonban szerepel olyan mű (4.: Alain Vuillemin: A diktátor avagy a megjátszott isten, Palamart, 2000), amelyben a szerző tévedhetetlen bizonyossággal mutatja ki, hogy a hatalom megszerzésének technikája, koreográfiája ezredévek alatt kialakult, egységes formákat öltött és bizonyítja, hogy őrültek, betegek hátborzongató játéka az emberi ostobasággal.

A téma tárgyalását hadd kezdjem a mű néhány megállapításával:

- 165. old.: H. Sabais megállapítása: "A hatalom kísértése örök. A hatalmi jelenségek megjelenése óta semmi nem változott." Orwell szerint pedig: "...ősidők óta egyetlen történelmi változás sem jelentett sokkal többet, mint az urak nevének változását".

- 204. old.: Hitler 'Mein Kampf-ját elemezve és részben abból idézve mondja a szerző: ".... Az élet harc, az emberek könyörtelen összecsapása. Csak a legjobbaknak sikerül felülkerekedniük, és csak a legjobbak közül kikerülő egyetlen győztes diadalmaskodhat, az, aki 'rendelkezik a szükséges adottságokkal', a ravaszsággal, a brutalitással vagy a kellő ügyességgel." (kiemelés tőlem - H.A.)

- 254. old., V. Serge-t idézve: "...a forradalmat elárulták, eltorzították. kiforgatták. Bolsevikot, kommunistát, trockistát, menseviket, anarchistát, minden rendű és rangú forradalmárt megvernek, letartóztatnak, deportálnak, száműznek vagy kivégeznek. Összeomlik a tökéletesen szabad társadalom álma. 'Koba (Sztálin - H.A.), a Párt vezető frakciójának a vezére egyben a Párt meghamisítója is.' A tökéletes társadalom helyett 'diktatúra született, amelynek lényege az erőszak és a hazugság'...."

- 265. old., Hitlerrel foglalkozva: "Az öldöklésekért és mészárlásokért felelős 'barna isten' beteg, 'pszihopata isten' volt..."

- 268. - 269. old., az amerikai diktátorokkal foglalkozva: "Ebben a regényvilágban egy észak-amerikai diktatúra csak jövőbeli rémálom." .... (Dél-Amerika:) "....a fehér emberek szelleme rombolta le a szabadságszeretetet, alacsonyította le az embereket és fojtotta meg az indián szellemet." .... "...Amerikában talán északon sincs több szabadság, mint délen."

Futólag jegyzem meg itt, hogy a kapitalizmus történelme általában is, de különösen a volt szocialista országokban győztes jobboldali fordulat (gengszterváltás) eredményeként létrehozott neokapitalizmus bizonyítja, hogy a tőkés társadalom gazdasági életében (a pillanat töredékére se szociális piacgazdaság) is az érvényesülés hitleri szabályai működnek: az győz, "...aki 'rendelkezik a szükséges adottságokkal', a ravaszsággal, a brutalitással vagy a kellő ügyességgel."

Megkísérlem a hivatkozott (4.) mű felhasználásával nagyon vázlatosan összefoglalni a diktátorok önépítésének trükkjeit (vagy nevezzük egyeseknél őrült hitük által diktált fogásoknak). A mű technikáknak, forgatókönyvnek, rituálénak is hívja ezeket a történelmileg kidolgozott, ismétlődő fogásokat. Annyira így van, hogy akár sorszámozhatók is a trükkök, az ostoba népnek ásott csapdák:

1. Felbukkan egy apostol, 'egy semmiből jött vándor', ....Azt állítja, hogy ő egy titokzatos hatalom küldötte, üdvösséget hoz, kinyilatkoztatásban részesült. A stílus alapvetően vallásos, az elhivatottság viszont kitaláció. .... Hitler bevallotta: 'A diktátornak született ember azért lesz diktátor, mert akarja, nem pedig azért, mert kényszerítik rá. Senki nem áll mögötte, ő maga ösztönzi magát.' ...A hatalom-kultusz tehát minden szempontból hamis. Semmi sem igazolja. (majdnem szószerinti idézet, 97. old.) - Gondoljunk bele, miként építi a korlátlan hatalmat maga köré Bush! Be fog következni a pillanat, amikor Orbán Viktor is küldöttnek, az Antikrisztus szoclibek ellen küldött felszentelt kardnak fogja hinni és hirdetni magát.

2. A következő lépés a sikeres fellépés feltételeinek azonosítása, felismerése, kihasználása és az érett pillanat helyes megválasztása. Két kiemelkedően fontos feltételt kell a diktátorjelöltnek teljesítenie: elsősorban hinnie kell önmagában (erőszakos, mérhetetlen önbizalom!) és képesnek kell lennie azonosulni a tömeggel. Arra van szükség, ..."hogy azonossá váljanak a leendő diktátor és milliónyi alattvalója 'ideális énjének törekvései', hogy az a tekintélyelv, amelyet a diktátor kíván megtestesíteni, találkozzon a legfelsőbb hatalomnak azzal a fogalmával, amelyet a tömeg kész elismerni." Ehhez a diktátorjelöltnek fel kell magasztosulnia. Ezután ..."már csak az kell, hogy a diktátor úgy lépjen föl, mint a hatalom azon sajátos formájának jele, szimbóluma vagy élő képe, amelynek a nép titokban behódolni vágyik." A hatalomra jutásának kulcsa tehát, hogy olyan sajátos személyiséget kell felépítenie magából, amelyik valóban mitikus alak benyomását kelti, amely mindig jelenvaló és hatalmas, mindenütt érzékelhető és mindenütt cselekvő... Rendkívül érdekes ebben a meghatározás-csomagban a tömeg befogadó-, elfogadó készségének a kérdése, ami szerintem szakaszosan jelentkező történelmi negatív pillanatokban bontakozik ki igazán meghatározhatóan - ezt a pillanatot kell megéreznie, tudnia a diktátor-jelöltnek, illetve ezzel kell egybeesnie az erre alkalmas (erőszakos önbizalom, brutalitás, ravaszság, ügyesség...) személy megjelenésének. (A 98. old. lényege.)

3. A színrelépés, a szín birtoklásának színészete. (99.-100. old.) Minden nagyobb diktátorról megállapították, hogy ősidőkben saját maguk vagy szűk családi-hódolói körük, a modern időkben propaganda-apparátusuk 'hangolta fel' személyiségüket a diktátor-szerepre: képviselniük kellett (és kell majd - Bush, Orbán) a 'megtestesülés' misztériumát, ki kell fejezniük a 'kiválasztottságot' és dagályos szerepjátszással kellett ördögi valójukat átvarázsolniuk. Nagy színészi képességekre volt/van szükségük! Mussoliniről megállapították például, hogy rendkívüli 'színész, szimuláns, exhibicionista' volt, aki számára a kormányzás főleg abból állt, hogy ő legyen a Duce, és annak is lássák. Ő legyen az a vezető, vezér vagy 'cirkuszi idomár', akit az olaszok akartak. Diktatúrája pedig az irodalom és történelem tanúsága szerint egy óriási, iszonyatos politikai-történelmi álarcosbálnak látszik, amelynek a Duce csupán legfőbb maszkja és szereplője volt. A Hitler-jelenség még félelmetesebb: állandó extázis, frenetikus szónoklatok, heves gesztikuláció, képtelen uralkodni az erőszakosságán. Ugyanakkor 'görcsösen fegyelmezett' volt, az élete csupán színpadi fellépésekből állt, rendkívül feszült, módszeresen és aprólékosan felépített élet volt. Saját személyével, látványos parádék és ünnepélyes ceremóniák szakadatlan sorával magasztalta fel azt az elképzelést, amelyet a hatalomról és 'magáról a Führer fogalmáról alkotott.... A lényegét tekintve 'Európa legnagyobb komédiása volt. Sztálin szinte ellenpólusa volt e két színész-figurának. Hihetetlenül tömjénezték, ám ő maga csak ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt, szinte sosem beszélt, rendkívüli adottsága révén kiválóan tudott hallgatni. Ezzel a látszólagos háttérbe húzódással csak jobban kiemelte hatalmának személytelen és könyörtelen jellegét. Ércarcot öltött, ez lett egyik leghatásosabb fegyvere. (Félelmetesen ismétlődő mozzanat a tömegakarat! Milyen ostobák is a tömegek, amikor a diktátorok trónra-emelésében döntő szerepet játszanak!?) Ez a 'felmutatni, hogy istenetek vagyok' szerepjátszás odáig fajul, hogy a diktátor-maszk kényszerítő erejűvé válik. A maszkok átalakulnak 'kielégítetlen fétisekké, egyre többet követelnek a színésztől, egyre több áldozatot, egyre több lemondást, egészen a személyiség teljes feladásáig.

A diktátor személye szakralizálásának módszerei között találunk olyat, ami Orbán Viktor diktátorjelöltünk viselkedését is előrevetíti. Idézem egy idős, militáns nemzeti-szocialista megdöbbentő tanúságtételét: "A Führer személyének egyre inkább a titokba, a titokzatosságba kell húzódnia. Váratlan tettekkel, ritka szónoklatokkal kell megnyilatkoznia, leginkább olyankor, amikor a nép sorsa döntő fordulópontjához érkezik. Egyébként háttérbe kell vonulnia, mint az alkotónak alkotása mögé, hogy növelje a titokzatosságot és ezzel együtt cselekvési terét. Fellépését már csak ritkasága is nagy eseménnyé fogja tenni. Egyetlen nagy vezérnek sem kellene elkopnia a kormányzás hétköznapi robotjában." (Mintha tanítanák neki!) " 102. old.: 'Hitler rendkívüli, magával való ereje valóban elsősorban közönsége elvárásainak köszönhető.' majd: 'Hitlernek ... a német közvélemény nagy részét sikerült meggyőznie arról, hogy személyében egy kiemelkedő individiuumra, egyedülálló Führerre lelt. ... A kor egy messiásalak megjelenésére várt.'

103. old.: '...az egyéniség látszólagos eltűnése gondosan álcázott, ám a diktátorok önistenítéséhez szervesen hozzátartozó politikai szándékból fakad.'

Ide tartozónak érzem a megállapítást, hogy a diktátorok tekintete általában szúrós, szuggesztív. Hitlerről írják: "...a tekintetében, mely hallucináció vagy bárgyú, de mindig valami nyugtalanító vagy démoni árad belőle..." A szenvedélyes tekintet átalakul a hatalom akarásának központi szimbólumává. Akik Hitler közelébe kerültek, a tekintetének 'egyfajta hipnotikus erőt' tulajdonítottak. (Talán hipnotizálni is képesek voltak?) "...láttam a szemét, láttam Krisztust!" - mondatják egy mű főhősével.

A színrelépés és színen maradás egyik feltétele a hazudozás készsége (106. old.). A diktátor...'egyben mesteri hazudozó is. A ravaszság és a tettetés egyaránt politikai fegyvertárába tartozik.'  ....minél nagyobb a hazugság, minél 'hallatlanabb az arcátlanság', annál nagyobb az esély arra, hogy az emberek elhiggyék! A tömeg ... érzelmei primitív egyszerűségében hagyja magát kihasználni, és 'könnyebben lesz egy nagy hazugság áldozata, mint egy kicsié'.  ....a görög szerzők igen régen megértették, s megállapították, hogy 'nem a zsarnok hozza létre a rabszolgákat, hanem a rabszolgák a zsarnokot. A magyarázat a tömegek vágyálmaiban rejlik.

4. A hatalmat már csak meg kell tartani. Folyamatosan kell 'szédíteni' a tömegeket. Ennek a szélhámos népszédítésnek történelmileg kialakult módszerei vannak, újat nem is kell kitalálniuk a diktátoroknak (hatalomra került akarnokoknak), elég, ha a 'hagyományos eszközöket a pillanatnyi helyzethez adaptálják és jól variálják. Biztos a siker!

Lássunk néhány 'trükköt', a teljesség igénye nélkül: 

- Óriási a szimbólumok hatalma: jelek, figurák, csillagok, emblémák, keresztek, jelvények, zászlók, lobogók (igen, ősidők óta a lobogók viszik csatákba, pártgyűlésre, templomokba, zarándokhelyekre a behódolni vágyó vagy behódolt embertömegeket), címerek, állat-alakok, sasok, sárkányok. A hitleri Harmadik Birodalom az első perctől kezdve ... az eseményeket teljhatalommal irányító szimbólumoknak a terméke. De keresztelő Szent János is zászlót tart a kezében, a rendkívüli teljesítménnyel büszkélkedő (nem diktátor) fakírnak nem elég maga a teljesítmény, zászlóvivőt is alkalmaz, hogy azzal vonja magára a figyelmet. A diktátor (v. jelölt), hogy alakját 'heraldikai figurává  stilizálja, grandiózus felvonulásokat, gigantikus ceremóniákat, kolosszális parádékat rendez, amelyeknek célja, hogy 'a résztvevők elmerüljenek a tömegeksztázis kéjében.' Közös éneklések (remekül ábrázolja a Kabaré c. film), zászlók (a lyukas, 56-os  zászló mértéktelen felhasználása a magyar jobboldal által), gyűlések (Hitler és Orbán), ünnepségek (Sztálin), díszmenetek (minden diktatúra, sőt...), zászlóavatások (Orbán zászlóhordozásai), grandiózus felvonulások (Hitler, Sztálin és valamennyi csatlósa, de felsorolhatatlan kik még), mindezek a 'hatáseszközök' hatalmas tömegeket mozgósítanak, elbűvölik a tekinteteket, megbabonázzák a képzeletet, ... megbénítják a kritikai vagy véleményező szellemet. A rituálé szilárdabbá teszi a diktatúrát.

- A 'hamis nyelv' nem kevésbé hatásos eszköz. A metaforikus nyelv használata - nyelvészeti kutatók szerint is - sikerrel alkalmazható politikai célokra. "Mágikus erejük van a szavaknak" - vallja Hitler a Mein Kampf-ban. Annak, aki rá akarja kényszeríteni az akaratát a tömegekre, nem nehéz elferdítenie a szavak értelmét, meghamisítania a nyelvet. Kialakítja a 'megfelelő diskurzust és a köznép megerőszakolásának sajátos nyelvi módszereit (is) alkalmazza. A cél: legyőzni az ellenállókat. (Mily rettenetes erővel alkalmazzák ezt a magyar jobboldalon: nemzet, polgár, nemzetellenes, nemzetgyalázó....) A zsarnoki, a gyűlöletes szavak, az Urak nyelvezetének szavai nem ártatlanok, szeretnek ölni. Gyilkolnak, szidnak, ugatnak, felcsattannak, megsüketítenek, mellbe vágnak, hasogatnak, elárulnak, becsapnak, üldöznek, elnyomnak, elpusztítanak, 'eltiporják a világot', beoltanak gyűlölettel, a fény, a szépség, az élet, a szerelem helyébe lépnek.... (Orbán csahosai, a bajszosok és bocskaisok!)

*

Ez a hatalomvágy a legkisebb közösségektől kezdve a vállalatbirodalmakon és egyéb emberi szerveződéseken keresztül az országok, államok, birodalmak összecsapásainak egyik - talán legfontosabb - oka!

*

A pápa halála és temetése körül kibontakozó hisztérikus bálvány-imádás, az ember szakralizálása, felsőbbrendűvé  formálása újabb adalék ahhoz, hogy az ostoba emberiségnek szakrális alakra van igénye, azt csinál az eléje tolt lehetséges jelöltből, legyen az akár egyházi, akár civil figura. Ez a vágya, teremtő ereje akár diktátor teremtésére vagy elfogadására is késszé teszi.

Másik, nem kevésbé meghökkentő, bár általam elfogadhatóbbnak, 'puhábbnak' érzett a napjainkban zajló folyamat, Mahatma Gandhi személyének szakralizálása Indiában. Puhább, elfogadhatóbb jelenség, mert nem élő személyről van szó, nem központi akarat (egyház) áll mögötte, nem játszik benne szerepet a média, egyszerűen lassan átitatja az egész társadalmat a felismerés, a tudat, hogy India és az egész volt gyarmatbirodalom felszabadítóját tisztelik nem hétköznapi módon. Isten születik csupán, nem diktátor. Ez az isten-csinálás is mélyen elgondolkodtató  azonban, mert a gyökerek ez esetben is azonosak: a tömegeknek bálványra van szükségük!

*

A szélsőséges hatalomvágy és istenség-tudat hihetetlen és megrendítő módon a XXI. században is sikerhez vezethet maffia-elven működő és a világra halál-veszedelmet jelentő banditát és bandáját, mint az az USA-ban történt/történik. Idézem az ezzel összefüggésben másutt írt soraimat:

"Magyar hírcsatorna ismertette egy francia szerző Bushról szóló könyvét. Valamivel el voltam foglalva, de amit félfüllel csíptem el, az is hátborzongató. A szerző szerint ugyanis bbB (aki elfelejtette: barom-balga Bush), semmifejű diák volt, nem olvasott, az első mű, amin végigrágta magát, a Biblia volt és ezt a tettet 40 vagy negyvenvalahány évesen követte el. Meghatározó élményt jelentett számára, abbahagyta az ivást (a semmifejű ifjú ugyanis töményfejű alkoholista volt eladdig) és szentül meg volt győződve attól fogva, hogy isteni küldetése van ezen a Földön! Később kialakult meggyőződése szerint Földre szállt az Antikrisztus, akit talán Szaddam Husszein, talán Osama bin Laden testesít meg. Namármost, ha igaz, hogy ez a szerző alapos kutatások eredményeit tárja olvasói elé és így a leírtak egy töredéke is valósághű, valamint ha mindezt összevetjük a szept. 11.-e utáni első kirohanásaival (magasabbrendű keresztény kultúra, keresztesháborút kell indítani, stb.), akkor a világ legerősebb hatalmának, az egyedüli szuperhatalomnak a választott vezetője elmebeteg, bigott-barbár megszállott, a keresztesháborúk és az inkvizíció szellemiségének hódolója és hordozója és mint ilyen, nagyobb veszedelem az emberiség számára, mint Hitler és Sztálin voltak. Ismétlem, mint egyetlen szuperhatalom és a világ legpusztítóbb fegyvereivel rendelkező erő elvakult, primitív, szellemileg beteg "Messiás" vezetése mellett világméretű katasztrófa veszélyét hordozza magában."

Megismétlek itt néhány korábban írt gondolatot ezzel összefüggésben:

     - A világnak össze kell fognia ez ellen a barbár hatalom ellen, különösen, ha az USA választópolgárai újraválasztanák ezt a sötét alakot. Aki mellé áll, kitart mellette támadó akciókban, az saját országának és a világnak is ellensége.

     - Ha ilyen primitív és beteg ember hatalomra juthat parlamentáris (polgári) demokrácia elveit magáénak valló országban, akkor a parlamentáris demokrácia sem ér semmit, más megoldáson kell a politikusoknak, jogászoknak elmélkedniük.

     - Minden hatalomra sóvárgó és oda került embert szigorú orvosi ellenőrzés alá kell venni, illetve az alatt kell tartani!

     - Az USA állampolgárai rendkívül alacsony szellemi szintet képviselnek, ha nem ismerik fel ennek az elnöknek és csapatának az aljasságát (jelenleg 1% választja el bbB-t Kellytől!!) és képesek újraválasztani." Újraválasztották! Rettenetes ostobaság!!

***

III. A fajgyűlölet, az 'alacsonyabbrendűség' elve

mint a tudatos gyűlöletkeltés és emberirtás legfőbb oka és eszköze

*

Vezérgondolatként ajánlom Indiáról írt könyvem zárósorait: "Nem a másság befogadása a lényeg, hanem az azonosság keresése és megértése."

*

Tulajdonképpen ez a hihetetlenül elterjedt és az emberiség gondolatvilágát mélyen szennyező és kiirthatatlannak tűnő gyalázat akár szélesebb aspektusaiban is kezelhető, tanulmányozható. Talán a lélektan tudósai megbocsátják nekem, ha ide sorolom a gondolkodás, világnézet, politikai állásfoglalás eltéréséből eredő gyűlöletet, sőt, az érdek-ütközésből fakadó nézeteltéréseket is, mert mindez képes felborítani, rombolni az emberek és közösségek, társadalmi rétegek, társadalmak közötti kapcsolatot, egyensúlyt. Az így kialakuló gyűlölet magától is képes mélyülni, de ha tudatos gerjesztésére kerül sor, akár fegyveres összetűzésekhez is vezethet. Ez a fajta 'fajgyűlölet' alakult ki a mai, neokapitalista Magyarországon is.

*

Nem keresem most az eredetet, az első megnyilvánulások időpontját, valószínű, hogy igaza volt annak a magyar történelemtanárnak (vagy igaz a róla szóló rege), hogy az emberiség történelme attól a pillanattól számítandó, amikor az ember elkészítette az első kőbaltát és fejbevágta vele a társát. 

Abból az irtózat-tömegből emelek ki csupán néhány általam ismert példát, ami a másság tudatos (vagy öngerjesztő) gyűlöletének köszönheti  megtörténtét. A gyengébb idegzetűek lapozzanak egyet.

*

Egy pillanatra állok meg csupán. Valamelyik Web-lapon olvastam, hogy amikor az egyik indián törzs falvait felégették és a lakóit a legkegyetlenebb módon megölték a keresztény kultúra hordozói, a kevés életben maradottban nem gyűlölet, bosszúvágy tombolt, inkább a döbbenet: nem értették, hogy lehet emberekben ennyi barbár kegyetlenség . És eszembe jutott India, ahol akárhányszor a keresztény vagy muzulmán terrort is óhatatlanul ismertetniük kellett a hindu idegenvezetőknek, sohasem használtak becsmérlő, számonkérő kifejezéseket, mondatokat, mindig az értetlenség, a döbbenet hangja szólt belőlük. 

*

Nézzünk néhány részletesebb véleményt, elemzést a fajgyűlöletről, annak következményeiről:

- Egy definíció - Kanada, iskolásoknak:

"A legtöbb bűntettben szerepet játszik valamennyi gyűlölet és düh, de a gyűlölet-bűntettek különlegesek. Kétféle bajt okoznak: emocionális  sérülést okoznak a célcsoport tagjainak. Másodsorban pedig komoly egyet nem értést hoznak létre a társadalom különböző kulturális csoportjai között. Azaz megtámadják azokat az alapvető kötelékeket, amelyek összetartják a kulturálisan változatos társadalmunkat. A büntető Törvénykönyv specifikusan határozza meg a gyűlölet-bűntettet. Az emberek elleni gyűlöletet szítja a színük, fajuk, vallásuk vagy etnikai származásuk miatt. Az effajta bűntényeknél a gyűlölet terjesztését a törvény bünteti."

- A nácizmus őrülete, a holokauszt (ismét kifejezetten oktatási célú összeállítás, készítette a 'Florida Center for Instructional Technology,
College of Education, University of South Florida', címe: 'A Teacher's Guide to the Holocaust'. Idézem a bevezetőjét:

"Körülbelül 11 millió embert öltek meg a náci fajgyűlölő politika következményeként. A Hitler-rezsim kifejezett célja volt olyan európai világ létrehozása, amely felett az 'árja' faj uralkodik és amelyet árják népesítenek be. A náci gépezet feladata volt az általa nemkívánatosnak tartott embermilliók kiirtása. A náci mérce szerint nemkívánatosnak tekintettek embereket aszerint, hogy kik voltak, mi volt a genetikai vagy kulturális eredetük vagy egészségi állapotuk. Ide tartoztak a zsidók, cigányok, lengyelek és más szlávok és fizikailag vagy mentálisan csökkent képességűek. Mások a nácik áldozatául estek azért, amit tettek. A náci rezsim ezen áldozataihoz tartoztak a Jehova Tanúi, homoszexuálisok, a szakadár papok, kommunisták, szocialisták, aszociális elemek és más politikai ellenfelek."

- Világméretekben növekszik (finalcall.com). 

Az United Nations (IPS/GIN) - ENSZ - néhány fontos megállapítása:

- Olaszország: A Silvio Berlusconi miniszterelnök által vezetett koalíciós kormány két tagja, a National Alliance és a Northern League nyíltan rasszista  elveket vall, xenofóbia, antiszemitizmus és iszlámofóbia uralja a társadalmi diskurzusukat.

- A néger holokauszt - lincselések és faji felkelések az USA-ban 1880 és 1950 között (Robert A. Gibson)

   - A rabszolgaság történelme (másutt is szerepel)

- A fajgyűlölet - események - 1871-től napjainkig sorol fel fajgyűlölettel kapcsolatos eseményeket szerte a világban, különösen az USA-ban!

- Egy idézet a http://www.dickshovel.com/ind.html site-ból: 

"Az emberirtó által alsóbbrendűnek tekintettek kiirtása olyan régi dolog, mint maga a történelem. 'Stone dead hath no fellow' (A merev hullának nincs harcostársa) - mondta Cromwell, amikor megpróbálta kiirtani az íreket (!!). 'The only good nigger is a dead nigger' (Csak a halott néger jó néger) - mondják a Ku-Klux temperamentumú  amerikaiak. ... De, mi, akik abszurd módon fehér embereknek tartjuk magunkat ... minden más színű népet alsóbbrendűnek tekintünk. ... Amivel ma szembe kell néznünk, az az erősödő felfogás, hogy ha meghatározott civilizációt és kultúrát akarunk, akkor mindenkit ki kell irtanunk, aki ebbe nem illik bele. [77]" (Bushék gondolatvilága!)

***

IV. Az extrém népszédítés eszközei 

mint az ostobaság hordozói, konzerválói, a kapzsiság és gazdagság rejtett csúcstechnológusai, a hatalomvágy eklatáns képviselői, a vallási gyűlölet szítói, a vallási és faji alapon keletkező vérontások katalizátorai, résztvevői és megáldói, az emberiség gyalázatos irtói

Szerkesztési következetlenség, hogy a vallásháborúkat itt tárgyalom. Teszem azonban ezt azért, mert ezek a legtisztábban egyetlen okra, a vallási fanatizmusra visszavezethető tömeggyilkosságok, még ha egyéb érdekek meg is jelennek számtalan esetben.

Eddig is az emberiség leggyilkosabb hatalmai közt tartottam számon a római katolikus egyházat. Aki végigkísér a vallásháborúk történelmén a lentebb adott Web-oldalak segítségével, fejet fog hajtani az állításom előtt, miszerint ez az egyház volt az emberiség történelmének leggyilkosabb és legkegyetlenebb hatalma.

Megkísérlem tömöríteni a lentebb sorolt információkat, amennyire a lényeg elvesztése nélkül lehetséges.

Utalok egy Web-lapra, amelyik az 'Amerikai holokauszt' c. könyv fejezetének tekinthető: 'Szex, faj és szent háború'  (az idézet előtt leírja a nagy feketehimlő-járványt, ami megharmadolta Európát és a 'Százéves háborút'). A lap a keresztény Európa által elkövetett szörnyűségek sorát írja le, csupán néhány esetsor kiemelésére van erőm.

- A keresztesháborúk

   - Okai (idézem): "Számtalan vándor hitszónok, például Peter the Hermit által hirdetve a mozgalom elterjedt egész Európában és elérte Skandináviát is. A lelkes reakció főbb okai voltak: a népesség és jólét növekedése Nyugat-Európában; az, hogy a vallási odaadás csúcspontot ért el; az előkelőségek reménye a területi terjeszkedésben és a meggazdagodásban; nagyobb szabadság a szegényebb rétegek számára; a normannok gyarmatosítási tervei (a cél a Bizánc birodalom és a muzulmán világ volt); az a vágy - főként az olasz városok részéről - hogy kiterjesszék a kereskedelmüket Keletre; és általános ráébredés az utazás és kalandozás varázsára."

    - Másutt (Internet/About/Atheism, 2005.06.12, nem szószerinti fordítás):

A kereszteslovagok gondolkodásában jól megfért egymással a vallási szenvedély, a barbár hadviselés és az önző meggazdagodási vágy. ... Megtérve a csatából, az ellenség vérével borítva és a zsákmánytól elnehezülve képesek voltak örvendezve sírni afölött, hogy a Megmentő Jézus Szent Sírjánál imádkozhatnak.

Jeruzsálem elfoglalásakor a kereszteslovagokat nem csupán vérszomj és kapzsiság vezette, hanem autentikus és rajongó keresztény elhivatottság is. ... Fontos az 'autentikus' kifejezés, mert a keresztesháborúk a keresztény odaadás aktusai voltak, nem erőszakos aberrációk. A keresztesháborúk nem mondanak ellent a keresztény tanításoknak, hanem követik az évszázadok alatt kialakult keresztény teológiát és a háborúkról szóló írásokat. Követték a 'pozitív erőszakról' szóló tanításokat, amik konzisztensek a keresztény doktrínákkal. A keresztesháborúkat nem lehet leválasztani a kereszténységről és a kereszténységet se a keresztesháborúkról.

(Micsoda istenverése a világ nyakán a keresztény bigottéria!!!)

   - Vérengzés: 

"A hadak keresztülhaladtak Kisázsián, elfoglalták Nicaea-t (1097), leverték a törököket Dorylaeum-nál és elfoglalták Antioch-ot (1098). A hadjáratot 1099 júliusában fejezték be, amikor elfoglalták Jeruzsálemet, ahol lemészárolták a muzulmánokat és zsidókat." - így, egyszerűen, megölték a muzulmánokat és a zsidókat. Más forrásból eredő információm, amit már megírtam, hogy a szerencsétlenek közül cca. 10 000 ember, főként ellenállásra képtelen muzulmán és zsidó öregek, asszonyok és gyerekek a Nagytemplomba menekültek, gondolva, hogy ott nem bántják őket. A hős kereszteslovagok azonban - 'térdig vérben gázolva' - lekaszabolták őket, mind egy szálig!

- A hugenották elleni háborúk - 1562-től 1598-ig hét 'számozott'  és két néven ismert ('The War of the Three Henries' és 'The Wars of the League') vallásháború, valamint 1572-ben a 'Szent Bertalan éji mészárlás' dúlt Franciaországban a katolikusok és a protestáns hugenották között. A Bertalan-éji mészárlás volt talán a legszörnyűbb: 

Lehet, az okot az adta a katolikusok kezére, hogy a radikális protestáns Thomas Muntzer istenteleneknek titulálta őket és saját hívőit a kiirtásukra szólította fel. "Ha ellenállnak, könyörtelenül mészároljátok le őket" - mondta. És tényleg ez történt, a katolikusokat újra és újra könyörtelenül irtották.

A katolikus egyház bosszúja irtózatos volt. A XVI. század Franciaországában ezrével irtották a kálvinistákat. Csecsemőket szúrtak le, asszonyoknak levágták a kezüket, hogy a karkötőjüket megszerezzék, 'eretnek' könyvek kiadóit a könyveikből rakott máglyán égették meg. Az egyik protestáns vezető, Gaspard de Coligny megölése nem állt példa nélkül. A lemészárolt ember hulláját kidobták az ablakon az utcára, ahol a keresztény arisztokrácia oszlopos tagja (herceg) Duc de Guise rugdosta a tetemet, annak arcát is és közben üvöltözte, hogy ez a király óhaja. A felhergelt tömeg feldarabolta, levágták a fejét, kezét és nemi szervét, végighurcolták az utcákon, meggyújtották, majd egy folyóba vetették. Ez se elégítette ki őket, hogy ne táplálhassa a halakat se, kihalászták a maradványait és Montfaucon bitófájához vonszolták, hogy férgek martalékává váljon. A katolikusok a kalapjukon fehér kereszttel jelölték meg magukat és a rendfenntartó erők hatékony közreműködésével mészárolták 3 napig a szomszédaikat. Ez az ádáz düh a XVII. század mélyéig tartott. Amikor például a katolikusok megszállták a protestáns Magdeburgot, legkevesebb 30 000 protestánst mészároltak le. Friedrich Schiller szemtanúként írta le a történteket: "Egyetlen templomban 54 asszony lefejezett holtteste hevert. ... Másutt csecsemőket szúrtak le és vetették őket lángra. ... Szörnyű és az emberiségre nézve visszataszító volt a feltárulkozó látvány, élők kúsztak ki halottak alól, gyerekek barangoltak mindenfelé, a szüleik után kutatva és szívszaggatóan sírva, voltak csecsemők, akik még mindig szívták élettelen anyjuk emlőjét." 

- A harmincéves háború - 1618-48, átfogó európai háború, amelyik főként Németországban zajlott. A lényeget kiemeltem és külön linkben adom (angol): harmincéves . Tömör magyar áttekintés: 

   - Egész Európa öldökölt: "Franciaország 1635-ben lépett a háborúba. Svédország - hogy megtartsa német területeit - támogatta. A franciák Spanyolországgal harcoltak, a küzdelmük Olaszországban is folyt a hatalomért, Franciaországban és Németországban véres harcok folytak, az Ibériai félszigeten a portugálok felkeltek a spanyolok ellen, északon a dánok a svédek ellen. 

   - A következmények: Németország teljesen kimerült. A lakossága jelentős pusztulást szenvedett, a mezőgazdaság tönkrement, a kereskedelme és ipara romokban hevert. A német parasztság hihetetlen szenvedéseit évszázadok alatt heverte csak ki. A Szent Római Birodalom szétesett, a következő évszázadokban árnyéka volt önmagának. A Habsburgok nagysága romlásnak indult. Németország és Ausztria elidegenedésének folyamata elindult. Nagy pozitívuma, hogy a vallási okokból induló háborúk korszaka véget ért.

- A lepantói tengeri csata - Az első jelentős (tengeri) győzelem az ottomán birodalom felett. Vallásháború vagy nagyhatalmak imperialista háborúja?

1571 október 7.-én ütköztek meg a tengeren a keresztény hajóhad és az ottománok. Az ütközet helyszíne a Patras öböl torka volt, a görögországi Lepanto előtt. Az Ausztriai János parancsnoksága alatt harcoló Szent Liga 200 gályából és több kisebb hajóból állt, a hajóhadat spanyol, velencei és pápai erők, valamint több olasz város adta. Cca. 30 000 tengerész vette fel a harcot a lényegében azonos erőt képviselő ottomán hajóhaddal. A csata az ottomán erők teljes összeomlásával végződött. Kb. 15 000 törököt öltek meg vagy ejtettek rabul, 10 000 keresztény rabszolgát felszabadítottak, a győztes oldal vesztesége 7 000 harcos volt.

(Az áldozatok száma jelentéktelen, ha a nagy történelmi vérengzésekhez mérjük.)

- A krimi háború - Vallási okok robbantották ki. A kérdés az volt, kihez tartoznak a palesztíniai szent helyek? Imperialista birodalmak ütközetévé szélesült: ki uralkodik Európa keleti területei felett?

1853-56 között került sor a háborúra. Az egyik oldalon az Ottomán Birodalom, Anglia, Franciaország állt, a másikon Oroszország egymaga. A konfliktus oka a megoldatlan Keleti Kérdés (Eastern Question) volt. A közvetlen kirobbantó tényező az Oroszország és Franciaország között a palesztin Szenthelyek sorsáról keletkezett vita szolgált. 

- Az Ottomán birodalom (Wikipedia)

   - A Balkánon - részletek: Ottománok - egyetlen kiemelés: az 1396 szeptember 25.-i  Nicopolis-i ütközet után a foglyul ejtett magyarok tízereit fejezték le a csatatéren!

- A keresztények áldozatai  - A 'Victims of the Christian Faith' (How many people have been killed by Christians since Biblical times?) című Web-lap kísérletet tesz a kereszténység nevében végrehajtott borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott vérengzések számszerű összesítésére. Külön linken kiemelek példákat. Az angol szövegben nem nehéz eligazodni, pár szavas bevezetésekkel segítek: victims (áldozatok).

Megpróbáltam a részadatok nagyon durva összegzését, rendkívül nehéz, számtalan öldöklés áldozatainak a számát nem találta meg a szerző. A náci holokauszt előtti zsidó áldozatok számlálásával pedig megállt, mint írja, nem bírta gyomorral. A másutt megjelölt, a kereszt árnyéka alatt megölt indiánokon (min. 100 millió) és a cél előtt meghalt mintegy 30 millió négeren kívül 40-50 millióra teszem ennek a terrornak az áldozatait. Örülnék, ha valaki pontosabb adatokkal szolgálna!

- A ma is folyó vallási villongások - Csupán figyelemfelkeltés céljából adom ezt a linket: a mai 'modern idők' háborúinak jelentős része is vallásháború, legalábbis más okok mellett-mögött ott feszülnek a vallási ellentétek keresztények és muszlimok, hinduk és muszlimok, muszlimok és zsidók között, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

- A Baltikum keresztesháborúi - három és fél évszázad - Egy kevésbé ismert barbár hadjárat elemzése. Fél Európa galád hatalmai fognak össze a 'pogány' balti népek megszelídítésére, határtalan kegyetlenséggel térítve őket a keresztény kultúra nevében. Az áldozatok száma mérhetetlen.

*

Egy bölcs vélemény az elnyomó terror és a katolicizmus összefonódásáról (Internet - About/Atheism):

- Dehumanization & Sanctified Violence in Iraq

*

Beszélgessünk az iszlám vallás extrém vonásairól, az ő vallásháborúikról.

- A dzsihad - az 'Understanding Islam through Hadis'-ból és másik forrás: History of Jihad... (szélsőséges vélemény is elhangzik benne: 'Nem lehet a muzulmánokban megbízni' - ez így ostobaság.)

*

A vallásháborúkkal összefüggő egyéb kérdések:

- Az USA ma - a vallásszabadság barátai és ellenségei

- 'Érdemtelenül' okolják a vallásokat

*

Nagyon ideillőnek érzem, de a 'vegyes jellegű' háborúk fejezetében is megállná a helyét a 'kultúrák háborúja':

- Culture Wars - kultúrák ütközései! Busht is érinti, aki többszöri leintés ellenére is a muzulmánokról mint alsóbbrendű kultúráról beszél.

*

Végül az izmusokról:

"Mind a kommunizmus, mind a kapitalizmus megerőszakol" - interjú Lukas Moodysson svéd filmrendezővel

*

És az izmusok egyik nagy bűnéről. a vallások és egyházak elleni erőszakról:

- Az ateisták vallásüldözése (a Szovjetunió kontra ortodox pravoszlávok és mohamedánok!)

   - Epistle of Metropolitan Philaret  

   - A tönkretett ortodox templomok helyreállítása 

   - Az AllReferCOm -ból kigyűjtött, a szovjet vallásüldözésről szóló részleteket külön linkben adom: allrefercom (angol).

     *

- Az örmény genocídium (hihetetlen népirtás, a holokauszthoz mérhető!)

 ***

Folytatás>>>