Ars Poetica of Amrita-IT.com

English:

I was asked by our team to set out our ars poetica. I do not know if we have one. At least I hesitate to formulate any law, rule, directive. We had enough during our long history. Especially during the last century.

We certainly have dreams, ideas, feelings: We would like to express that we are part of the human race, one race, a race, the members of which, each member should have equal rights, opportunities. We believe we have seen more of this world than most human beings living on it: wars, revolutions, changes of systems to and fro, rarely for the better. We would like to convey our feelings about it. I have been travelling quite a lot and I feel it is high time to share my impressions with my fellow citizens of this small globe. We would also like to enjoy our life more than we are able now. Giving advices, how others can do so, we hope we shall also have some joy. Opening windows of publicity for those who can say something about our world will - hopefully - encourage them to step out. And we hope to learn a lot from them. We shall never say we are right. We hesitate and reserve our right to be in doubt, forever in doubt. And let us enjoy this wonderful world of Internet together.

                                                                                                                                    Tony Halmos

  Magyar:

Kis csapatunk felkért ars poetica-nk megfogalmazására. Kétlem, hogy rendelkezünk vele. Legalábbis én nem szeretnék törvényt, szabályt, útmutatást meghatározni.

Elegünk volt ezekből hosszú történelmünk alatt. Különösen az utolsó században. Természetesen vannak álmaink, gondolataink, érzéseink: szeretnénk kifejezni, hogy az emberi faj részei vagyunk, egy fajnak, fajnak, amely tagjainak, minden egyes tagjának egyenlő jogokkal és lehetőségekkel kellene rendelkeznie. Úgy véljük, többet láttunk a világból, mint a rajta élők többsége: háborúkat, forradalmakat, rendszerváltásokat oda-vissza, ritkán jobbat hozva. Szeretnénk ebből eredő érzéseinket továbbadni. Elég sokat utaztam és úgy érzem, itt az ideje, hogy benyomásaimat megosszam ennek a kis golyóbisnak a társpolgáraival. Szeretnénk jobban élvezni életünket, mint ahogy most tudjuk. Tanácsokat adva, hogy mások miként tehetik ezt, reméljük, mi is részesedünk valami élvezetben. A publicitás ablakát megnyitva olyanok előtt, akik tudnak valamit mondani a világunkról, reméljük bátorítani fogja őket arra, hogy megszólaljanak. És reméljük, sokat fogunk tanulni tőlük. Sose fogjuk mondani, hogy igazunk van. Ingadozunk és fenntartjuk a jogot, hogy kételkedjünk, örökké kételkedjünk. És élvezzük együtt az Internetnek ezt a csodálatos világát.

                                                                                                                            Halmos Antal