Oláh Vera – Szarka Zsuzsanna:
Rasszizmus - pályázat
Oláh Vera és Szarka
Zsuzsanna pénzügy
szakos (1997/98. 11/C) tanulóink pályázata a Soros Alapítvány felhívására
A rasszizmus
/részletek/*
Mottó:
“A hús – hús, a vér
– vér, a másik – másik, az
idegen mindig idegen.”
(sumér közmondás)
Bevezetés
Az előítélet sohasem
helyes, függetlenül attól, hogy negatív vagy pozitív. Véleményt alkotunk
valamiről anélkül, hogy igazán megismernénk jó és rossz tulajdonságait,
előnyeit, hátrányait. Az előítéletekkel pedig szinte mindig együtt jár
az általánosítás. Egy egyed negatív vagy pozitív összképe válik egy
csoport ismertetőjévé, ami nagy hiba. És lévén az ember “tökéletlen”,
tele van előítéletekkel. Nem fogadja el a másságot. Azt véli hibátlannak,
amiben ő és közössége (környezete) hisz, a legapróbb változtatást is
nehezen viseli el, szilárdan ragaszkodik életritmusához, szokásaihoz, és féltékenyen
őrzi azokat.
Előítéletektől senki
sem mentes. “Van, aki bevallja, van, aki tagadja...”, de tény, hogy létezik.
Ez mindaddig teljesen “egészséges” érzelem, amíg az előítéletből nem
lesz általánosítás, az általánosításból pedig gyűlölet. A gyűlölet
nagyon veszélyes. Arra használja az agyat, hogy segítsen fellelni minden hibát
(feledve az értékeket), azokat túlozza el, és tegye elnézhetetlenné, ezáltal
támassza alá a már amúgy is téves téziseket. Az az ember pedig, aki a gyűlölet
rabságába esett, megpróbál minél több hívet toborozni maga köré, és őket
meggyőzni hamis igazáról.
* Helyhiány
miatt nem tudjuk az egész művet bemutatni, az eredeti pályamunka az
iskola könyvtárában
elolvasható.
Ha a gyűlölet alanyainak
szerencséje van, akkor ez nem sikerül, mert a hallgatóság intelligens volt,
és képes volt átlátni a hazug téveszmék káoszán.És ha nincs szerencséjük?
Kérdezzük erről az indiánokat, négereket, zsidókat és cigányokat! Azt
hiszem, lenne mit mesélniük (mármint azoknak, akik egyáltalán életben
maradtak).
Ma, a XXI. század küszöbén
szerencsére nincs ilyen. Fontos a tanulás, sok az intelligens és kevés a
primitív ember. Képesek vagyunk elfogadni a másságot, nem általánosítunk,
eltérő bőrszín vagy nézet miatt nem gyűlölünk senkit. Ma már nincs
fajgyűlölet. – Állítólag.
Minket nem hagyott nyugodni
a téma. Kutattunk...
Mit is takar ez a
fogalom?
A lexikon így fogalmaz:
“Fajelmélet (rasszizmus): a különböző emberfajok, népek, nemzetek értékbeli
különbözőségét, fölé- és alárendeltségét hirdető reakciós, áltudományos
elmélet.”
Mégis ez az “áltudományos
elmélet” az évszázadok során mindig talált követőkre; emberekre, akik
szívesen fogadták, hogy ők átlagon felüli tulajdonságaiknál fogva eleve
uralkodásra termettek, míg a többiek csak az ő szolgálásukra méltók és
képesek.
A fajelmélet, mint
kidolgozott rendszer, először a gyarmatosítás kezdetén jelent meg, azt
hirdetve, hogy a felsőbbrendű “fehér faj” törvényszerűen uralkodik a
primitív, alacsonyabb rendű színes bőrűek felett. Ezzel kívánták elméletileg
igazolni a kizsákmányolást. A hitleri fasizmus rémtetteinek nagyrészt a
rasszizmus az ideológiai alapja. Magában foglalja a zsidóüldözést
(antiszemitizmus) és az angol-amerikai fajelméletből a négerüldözést. A
II. világháború alatt ennek az elméletnek a jegyében milliószámra irtották
ki az európai zsidókat, szlávokat, cigányokat. Eljött a hamis próféta
ideje, aki nagyságot és szabadságot ígért, de ehelyett csak a földi poklot
hozta el: milliókat irtottak ki az irracionális gyűlölködés hevében, a német
népet Hitler egyetlen csordává aljasította le, hogy vakon kövessék az ő
aljas ideológusai által kiforgatott idegen tanokat. A szerencsétlen zsidó
családok szétszakadtak egymástól, és csak remélni tudták, hogy a
borzalmak végeztével viszontláthatják családjukat. Remény. Ez
maradt minden vagyonuk, hiszen értéktárgyaikat, ingatlanaikat elkobozták tőlük,
csupán a rajtuk lévő ruhát tarthatták meg. Kegyetlenül kiirtottak
mindenkit, kortól, nemtől függetlenül. A koncentrációs táborok felszabadítása
után egy világ állt döbbenten. Halálra dolgoztatott, kínoztatott emberek
csonttá soványodott, meggyötört tetemei, élőhalott férfiak és nők tömkelege
mutatott vádlón az emberiségre, aki közömbösen hagyta terjedni és teret hódítani
a rasszizmus elméletét.
A második világháborúhoz
hasonló eseményeknek nem szabad még egyszer megismétlődniük. És ezért mi
vagyunk a felelősek.
“Mindannyian mások
vagyunk...”
Nem mi döntjük el, hova
születünk. Abba sincs beleszólásunk, hogy milyen színű a bőrünk, kik a
szüleink. Ami rajtunk múlik, az az egyéniségünk, a természetünk, a többi
emberhez való viszonyunk. Ha eleve elítélünk valakit olyan dolgokért, amiről
nem tehet, rákényszerítjük arra, hogy állandó küzdéssel teljen az élete,
pusztán azért, hogy bebizonyítsa: ő is ugyanolyan ember mint mi...
... A világtörténelem
egyik legszégyenteljesebb foltja a II. világháború. Több okból is. Egyrészt
rengeteg ártatlan áldozatot követelt magának, másfelől pedig ezzel az eseménnyel
újfent sikerült bebizonyítani és alátámasztani, hogy az emberi butaság végtelen.
Ez a bizonyítás azonban tömérdek fájdalomba került. A legjobban a
megsemmisítésre ítélt embercsoportok szenvedtek. Egy tudatlan, tanulatlan
politikus, Hitler döntött a sorsukról, és az emberek, mint hű kutyák szó
nélkül teljesítették parancsait. Hinni akartak neki, hiszen annyira jól
hangzott, hogy a német a felsőbbrendű faj, minden más nép az ő szolgálatukra
hivatott. Özvegyek, árvák, halottak ezrei. De a teljes megsemmisítésre ítélt
faj mégis túlélte...
“Én csak reménykedni
tudok benne, ha ma még nem is, de később lesz annyira érett az emberiség,
hogy megtanulja elfogadni a másságot.”
(Mátyás, a Fejér megyei
zsidó hitközség vezetője)
Ahhoz, hogy pályázatunk
időszerű legyen, és napjaink helyzetéről is tudósítson, szükségünk
volt különböző korú, műveltségű, szociális helyzetű és foglalkozású
emberek véleményére is a témával kapcsolatban. 200 embernek tettünk fel
olyan kérdéseket, amelyekből megállapíthattuk, hogy függ-e
· a kortól
· a nemtől
· az iskolai végzettségtől
a rasszizmus?
· valamint tisztában
vannak-e az emberek a rasszizmus fogalmával?
A kérdőívek alapján megállapíthatjuk
tehát:
1. A férfiak 67 %-a
ért egyet a rasszizmussal, míg a megkérdezett nőknek csupán 24 % - a válaszolt
igennel.
Leszűrhetjük hát a
tanulságot: a férfiak agresszívabbak, hajlamosabbak az előítéletekre, gyűlölködésekre.
2. A válaszok alapján
megtudhattuk, hogy a rasszizmus nem függ össze
· az életkorral – különböző
korosztályok köréből kerültek ki a fajelmélettel szimpatizálók, nem általánosíthatunk
· az iskolai végzettséggel
– a kérdőív válaszaiból kiderült, hogy a fajgyűlölet nem függ az
iskolai végzettségtől, sokkal inkább az intelligenciától. Tehát lehet
valakinek felsőfokú végzettsége (okos), mégsem biztos, hogy nem rasszista,
mert az intelligencia és az okosság két külön dolog.
3. Megdöbbentő adat, hogy
az emberek döntő többsége (99 %-a) azt hiszi, hogy tisztában van a
rasszizmus
fogalmával, de csak 82 %-uk
tudja helyesen megfogalmazni, mit is jelent valójában. Sőt a 82 %-ból
80 % a fajgyűlölet szóval magyarázza a fogalmat, ami inkább szinonimája,
mintsem jelentése a rasszizmusnak.
4. Másik ellentmondásos
adat az, hogy bár az emberek 73 %-a nem ért egyet a rasszizmussal, mégis
csak 27 %-uk nem nevezett meg olyan népcsoportot, amelyet kevésbé szível.
“Igénytelenség vagy
életforma?”
Magyarországon a
legnagyobb arányú kisebbség a cigányság...
Mások, mint mi. Más az értékítéletük;
más a fontos és a lényegtelen. Mi így szoktuk meg, ők úgy. Mindegyikünk a
saját igényei szerint él, ahogy azt a legjobbnak ítéli. Kinek van igaza? Ki
tudja! Meg kell tanulni elfogadni őket, és nekik is meg kell tanulni kicsit
alkalmazkodni. Teljes asszimiláció? Lehetetlen, hiszen az azzal járna, hogy
valamelyikünknek fel kell adnia elveit, szokásait. Sokkal inkább az a fontos,
hogy tudjunk egymás mellett nyugodtan és békességben élni. És ez rajtunk
és rajtuk múlik, tehát megvalósítható.
Andi 25 éves, 6 éve gyámügyi
előadó:
“Mindenkiben benne van
az előítélet a mássággal szemben. Nem csak a skinhead fajgyűlölő, a közösség
is az, aki nem fogadja be őket. A többség nem tudja elfogadni szokásaikat,
ebből adódik, hogy a beolvasztási kísérletek nem jártak sikerrel. Az, hogy
nem tudtak, és nem tudnak beilleszkedni, nemcsak a magyar közösség hibája,
mindkét népcsoport felelős érte. A cigányok döntő többsége nem igazán
akar beilleszkedni, és mi nem akarjuk őket elfogadni. Féltékenyen őrizzük
a régit, az “idegeneket” hibáztatjuk sérelmeinkért (munkanélküliség
stb.), ebből adódik az idegengyűlölet. Az ellentét újból és újból előtör.
Vegyünk példának egy Romániából érkezett családot. Mindenki nagyon barátságos
velük, hiszen ők is magyarok, befogadják őket, beilleszkednek. De a
beilleszkedés csak látszólagos! Folytassuk a példánkat! Tegyük fel, hogy a
szomszéd magyar családok nagy áldozatok árán építették fel otthonaikat.
Ellenben a románok, hátrányos helyzetük miatt az állam által támogatottak,
nem kényszerülnek hitelfelvételre, az adományokból felépíthetik
otthonaikat. Ennyi elég ahhoz, hogy az ellentétek ismét előbukkanjanak. Már
nem a kedves szomszédok, hanem ingyenélő bagázs, aki a “mi pénzünkből”
(adó) telepednek meg jólétben a mi hazánkban. Az idegengyűlöletet megszüntetni
igazán sohasem lehet. Vegyünk egy másik példát! A közösségben közkedvelt
jólelkű, jószívű, emberszerető férfiról van szó, aki magát
“idegenszeretőnek” nevezi, bevallása szerint semmi kivetnivalót nem talál
a másságban. Történik egyszer, hogy egy cigány ellopja vadiúj bőrdzsekijét.
Mi történik főhősünkkel? Gyűlölni kezdi az összes cigányt, ezek
után ő hangoztatja leghangosabban: “ingyenélők”, ki kéne telepíteni őket”,
“büdös cigányok”. Ez történik egy “nem fajgyűlölő” emberrel az
első őt ért negatív hatás után. A cigányok persze kihasználják az előítéleteket,
a kelleténél sokkal többször hivatkoznak másságukra.
Balázs 18 éves, 5 éve
skinhead:
A legfőbb skinhead
eszme manapság: “Üsd a cigányt!”. Minket úgy kellene tekinteni, mint
polgárőrséget, és a rendőrség feladata lenne támogatni bennünket. Hogy
miért rühelljük őket? Egyszerű! Elveszik a magyarok elől a munkát,
lopnak, csalnak, hazudnak, azt hiszik övék az ország. A magyar linkekkel más
a helyzet, hisz ők legalább itthon vannak. Én egyébként tök egyszerűen
megoldanám ezt az egész cigány kérdést: vagy eltakarodtok a fenébe,
vagy... Szabadon dönthetnének, melyiket választják.
A fajgyűlölet mindig
helytelen. Senkinek sincs joga a másikat alacsonyabb rendűnek tekintenie pusztán
azért, mert más külső (!) tulajdonságokkal rendelkezik, mint ő. Hiszen
minden ember ember. Te sem vagy több, és Ő sem kevesebb. Jó lenne ezt
mindannyiunknak megtanulnia, és együttes erővel küzdeni azért, hogy a II.
világháborúhoz hasonló események ne történhessenek meg újra.