Rostás-Farkas György

CIGÁNYSÁGOM VÁLLALOM

Ma Érden és Gádoroson találunk olyan családokat, amelyek dudumeshtyinek vallják magukat. Ilyenek: Buffaló, Zsubrik, Zsubrik felesége Rubi, kiknek Joka nevű leszármazott járói szólhatunk. Joka erős torvényű, nagyakaratú, akaraterejét érvényesíteni tudó ember. A környezetében élő cigányokban tiszteletet váltott ki. Kitagadta lányát, mert romungrohoz (magyar nyelvű cigány) ment férjhez, s nem bocsájtott meg neki. Erösen előítéletes, a cigány hagyományokat minden k<irülmények között érvényesíti. Még feleségétül is elvált harminc év után, mert vétett a cigány szokások ellen.

A kherárók (házas) nevét két forrásból is tudjuk eredeztetni. Az egyik, hogy foglalkozásuk a cserekereskedelemre épült, házaltak árukkal, amit feltehetően élelemre s másra cseréltek. A másik forrás, hogy a szájhagyomány szerint enkik volt először házuk. A faluban a többiekttíl ugyan elkülönültek, de mégis a nem-cigány lakossághoz hasonló módon éltek, felismerve a beilleszkedés lehetőségét, letelepedtek. Tisztelettudók voltak, könnyen alkalmazkodtak. Erős családi szervezettség jellemezte őket, magas kohézió tartotta (íket össze. Foglalkozásukból eredően a külső kapcsolataik is kedvezően alakultak, szükségszerűen, hiszen ez volt életük feltétele. A családban a férfiak erősen ragaszkodtak gyermekeikhez, aktívan résztvettek azok nevelésében is. De nemcsak a nevelésből vették ki részüket, hanem az általában női munkának nevezett tevékenységből is. A kherárókra a rendszeretet volt a jellemző. Ma Tótkomlóson találunk kherárók közül családokat. A férfi Bango (kherár). felesége Manci (román cigány), aki azonban visszament csa

ládjához (apjához), saját családját feledve. Bango rendkívüli módon ragaszkodik családjához, foglalkozása: tollgyűjtő, ősei foglalkozásának jellegélxíl. Lakásuk a faluban van, nem cigányok között épült, rndben tartják házuk táját, kapcsolataik széleskörűek, megalapozottak. Bangó - mint ősei - a házimunkát is elvégzi, sőt még gyermekeik nevelését is vállalta, akik mindkét szülő nyelvét megőrizték s beszélik.

A caranyesht~~ik (lovári törzs) Carana Gurano törzsfőtől kapták nevüket. Jellemző rájuk az adott helyhez való ragaszkodás. Békés természetűek, törvénytisztelők, ők a ,.bátrak nemzedékei", így nevelik u<ídaikat is. A caranyeshtyik közül sok törzsfő, törvényhozó került ki, mert korrekt, nyugodt magatartásúak voltak. A férfiak italozók, virtust kedvelők, a ra>k az érzelmi kötést vállalták a családon belül. E nemzetségen belül is a férfiak uralkodtak, s a n<ik kiszolgálták ezt az "uralmat", de itt a férfiak tisztelték a nőket, gyermekeket. A gyermekek nevelését fontosnak tartották. A fiúkat a bátorságra, a lányokat a család összetartására nevelték. Sokat adtak a külsőre is. A fiú gyermeket sarkantyús csizma, kalap, a lányokat cifra ruha illette meg és hajukat két ágban fonva hordták. A caranyeshtyik gazdagoknak számítottak, a viszonyokhoz képest jól étek. Mai leszármazottjaik közül Medgyesegyházán is élnek. Furus és Bimbis házasságából 8 gyermek született. Jellemző rájuk, hogy Medgyesegyházát igazi élethelyüknek tekintik, onnan nehezen mozdulnak ki. Furus nagy humanista, demokratikus érzelmű ember. Bimbis nagy tiszteletben tartja férje hagyománytiszteletét, elhatározásait. Az apa-fiú konfliktusba nem avatkozik bele. külön müküdik náluk a felnőttek s gyermekek kapcsolat

és viszonylatrendszere. Az egész megyében (Békés) tiszteletben tart ják Furust, mert igazságos és törvénypárti.

A nenekeshtyik (lován törzs) Neneka vajda nevétől kapták nevüket. Ma ukat magasabbrendűnek tart ják, másoknál sokkal különbnek. ~k hárnyékok - megélnek a jég hátán is.

Sajátos belső etikájuk van: "Edd meg, idd meg, verd át!" (Xa les, pi les,bolde les!) A családon belül asszonyuralom, anyacentrikusság alakult ki. A férfiak hamar elveszítették a tekintélyüket, ha az asszonyok úgy akarták. Gyermekeik még felnőttkorban is az anyjukhoz kötődnek, tőle kérnek tanácsot, hozzá fordulnak gond fiaikban. Ma Medgyesegyházán él egy család közülük. Dácsi, a fér j (caranyeshtyi) és felesége Cini-she j (nenekeshtyi) házasságában a nenekeshtyik törvénye érvényesül. A férfi mindenben elismeri az asszony "előnyét", s hangsúlyozza, hangoztat ja kivételes képességeit. A faluba beilleszkedtek, jó anyagi körülmények között élnek.

Gádoroson is élt egy híres nenekeshtyi, ő is fúrókészítő volt. A román cigányok, vagy másik nevük beasok, a vándorlás utolsó hullámában érkeztek hazánkba. Feltehetően az indiai Beás folyó környéke lehetett eredeti lakhelyük - s innen az elnevezésük is. (Lehet nevüket származtatni a bányász szóból is, mivel közülük aranyásók voltak Erdélyben.) Román anyanyelvűek, de akad közöttük olyan, aki beszéli a cigány nyelvet.

Egyik ismert törzsük, a balajárok (teknővájók) melynek csoport ját a lingurárok (kanalasok) alkot fiák. Ezek a cigányok, mivel megélhetésüket a megfelelő faanyag (amely vizek közelében nőtt) határozta meg, gyakran változtatták telephelyüket. Az elkészített eszközöket elcserélték, eladták, ezért a balajárok gyakran rivalizáltak egymással. Ez is meghatározó volt a vi

szonyaik alakulásában. Gyakran volt összetűzésük a megfelelő terület s a vásárlehetőségek körül. Más törzsekkel, nemzetségekkel nemigen kerültek szembe. Innen nézve békés természetűeknek tűntek, és törvénytisztelőknek. Alkotó munkát végeztek, s ez a munka hasznos volt, és ez meghatározta lelkületük sajátosságait is. Ma Békéscsaba, Elek, Méhkerék környékén élnek, laknak (Békés megye). Jellemző, hogy házaikat sárgára festik, s a szoba belső dísze az élére állított párnák sora. Az asszonyok díszesen, színesen öltöznek és kedvelik a festéket is. Talán a román cigányokhoz tartoznak az erdélyi ursarok (medvetáncoltatók) is, akik beszélnek cigányul is. Ma Eleken él Sanyó (apja lován, anyja bodvár) és felesége Flóra (román cigány). Nem űzik őseik mesterségét, Sanyó zenész, Flóra gyári munkás. Sok gyereket neveltek fel. Sanyó meghalt, temetése "királyi" volt.

A romungrók (magyar cigányok) csak magyarul beszélő cigányok. Az ország majd minden területén megtalálhatók. A leginkább sikerült beilleszkedniök. Igaz, hogy feladták nyelvüket, de őrzik sajátos cigányszokásaikat, hagyományaikat. Magukat cigánynak, romának, kohánynak nevezik. A zenész cigányok magukat úri cigánynak is szokták nevezni. Közülük sok művész (festő, író, költő) került ki, akikre jellemző a szerénység és a magasszintű műveltség, a családon belüli hagyományőrzés. Van egy olyan réteg is, amelyik formálisan követi az előző réteg életmód ját, de tartalmi érték nélkül. Túlértékelik magukat, hiányosságaikat előítéletekkel kompenzál fiák. Találunk közöttük falusi zenészeket, akik bizonyos mértékig a falu igényeinek kiszolgálását végzik. Ma Dobozon él Póskula, feleségével, Lickuval. Póskula apja lovári volt, anyja bodvari.

Ő már félig romungó, a cigány nyelvet nem használta, bár ő még beszélt cigányul. Megyeszerte híres lószakértő volt. Tisztelték, mert okos, bölcs ember volt. Lovait - híres remunda, szérum lovak - külföldre is vitték. Azelőtt a telepen (Sósszik) lakott feleségével. Lickával (román cigány ősöktől lett romungro) a legszebb házban. Gyerekeiket iskoláztatták, akik azóta jól boldogulnak, tökéletesen beilleszkedtek. A nyelvet nem őrizték meg, és nem adták tovább.

A cigányok Magyarországon, mai hazájukban ma minden lehetőséget megkapnak, hogy népük pozitív, előremutató tényezőit továbbvíve emberséges emberekké váljanak. Nemzetségeik kultúrájában vannak értékes elemek, amit megőrizve, gazdagítóikká válnak. Ma már a nemzetségek, törzsek, összekeveredtek, a nem-cigányokkal kötött házasságok révén beépültek e haza népének rendjébe. Őseik sajátosan kialakult életvitele, szokása azonban sok negatív tulajdonságot, szokást alakított ki, aminek leküzdése nem kis fáradságba, akaraterőbe fog kerülni.

lovakkal foglalkoznak, Békés megyében "a szakma kiváló mesterei"-ként is emlegetik őket. Azért mert ők is lovakkal foglalkoznak, ez nem jelenti azt, hogy a lovári törzshöz tartoznak, mivel nyelvi dialektusuk attól eltér. Sokan átvették és használ ják a saját dialektusuk mellett a lovárit is. Meg kell jegyezni, hogy Újlo'gyóson Nani fia, János teljesen átvette a lován nyelvjárást.

Békés megyében ismert cigány még Bashno (Farkas Péter), Tótkomlóson Bácsko (Farkas Mihály), Csanádapácán Vörös (Jakab Károly) és fiá borzi, testvére Rapacs (Jakab Tamás) Kevermesen, akik gyű jtéseink során nagy segítségre voltak. A Lökösházán élő Cigány Pista néven ismert cigány ember tógyógyító tudománya elismert a megyében.

Mezőtúr: Puleshtyi, Nenekeshtyi és

Tu tesht yi

Békéscsaba: Dudusmeshtyi, Makoveshtyi,

Kheraro, Beash, Masharo

Gyula: Romungro

Doboz: Romungro és Dudumeshtyi

Kétegyháza: Masharo, Romungro

Tótkomlós: Kheraro és Masharo

Orosháza: Romungro és Dudumeshtyi

Szentetornya: Churaro

Elek: Román-cigány és Kheraro

Méhkerék: Román-cigány (Beash)

Gádoros: Dudumeshtyi, Cerenyeshtyi

Tuta, Badeshtyo

Ő már félig romungó, a cigány nyelvet nem használta, bár ő még beszélt cigányul. Megyeszerte híres lószakértő volt. Tisztelték, mert okos, bölcs ember volt. Lovait - híres remunda, szérum lovak - külföldre is vitték. Azelőtt a telepen (Sósszik) lakott feleségével. Lickával (román cigány ősöktől lett romungro) a legszebb házban. Gyerekeiket iskoláztatták, akik azóta jól boldogulnak, tökéletesen beilleszkedtek. A nyelvet nem őrizték meg, és nem adták tovább.

A cigányok Magyarországon, mai hazájukban ma minden lehetőséget megkapnak, hogy népük pozitív, előremutató tényezőit továbbvíve emberséges emberekké váljanak. Nemzetségeik kultúrájában vannak értékes elemek, amit megőrizve, gazdagítóikká válnak. Ma már a nemzetségek, törzsek, összekeveredtek, a nem-cigányokkal kötött házasságok révén beépültek e haza népének rendjébe. Őseik sajátosan kialakult életvitele, szokása azonban sok negatív tulajdonságot, szokást alakított ki, aminek leküzdése nem kis fáradságba, akaraterőbe fog kerülni.

lovakkal foglalkoznak, Békés megyében "a szakma kiváló mesterei"-ként is emlegetik őket. Azért mert ők is lovakkal foglalkoznak, ez nem jelenti azt, hogy a lovári törzshöz tartoznak, mivel nyelvi dialektusuk attól eltér. Sokan átvették és használ ják a saját dialektusuk mellett a lovárit is. Meg kell jegyezni, hogy Újlo'gyóson Nani fia, János teljesen átvette a lován nyelvjárást.

Békés megyében ismert cigány még Bashno (Farkas Péter), Tótkomlóson Bácsko (Farkas Mihály), Csanádapácán Vörös (Jakab Károly) és fiá borzi, testvére Rapacs (Jakab Tamás) Kevermesen, akik gyű jtéseink során nagy segítségre voltak. A Lökösházán élő Cigány Pista néven ismert cigány ember tógyógyító tudománya elismert a megyében.

Mezőtúr: Puleshtyi, Nenekeshtyi és

Tu tesht yi

Békéscsaba: Dudusmeshtyi, Makoveshtyi,

Kheraro, Beash, Masharo

Gyula: Romungro

Doboz: Romungro és Dudumeshtyi

Kétegyháza: Masharo, Romungro

Tótkomlós: Kheraro és Masharo

Orosháza: Romungro és Dudumeshtyi

Szentetornya: Churaro

Elek: Román-cigány és Kheraro

Méhkerék: Román-cigány (Beash)

Gádoros: Dudumeshtyi, Cerenyeshtyi

Tuta, Badeshtyo

Metlgyesegyháza: Dudumeshtyi, Caranyeshtyi,

Kőrösladány: Churaro, Masharo

Vésztő: Masharo, Romungro

Sarkad: Romungro (fokhagymások)