A cigány nyelv (romani) az indoeurópai (indogermán, indoárja) nyelvek közé tartozik. Az indogermán nyelvcsalád a kentum /cento-száz) ágból és a szatem (szat-száz) ágból áll. A szatem ág a balti szláv és az indo-iráni ágra bomlik. Az indo-iráni ág az iránira és az ind ágra bomlik. Az ind ág keleti (bengal, asszam, bihari), nyugati (hindi), közép (marathi), és északnyugati ágakra bomlik. Az észak-nyugati ág részei: kashmir, szindh, romani (cigány). A cigány nyelv a dárd és kafir nyelvjárásokkal van rokonságban, mert a kafir, dárd és romani tartotta meg a régi szanszkrit "sta shta" hangcsoportot, melyet a többi újind nyelv "tha ha"-vá változtatott.

kasht kath (fa) vast hath (kéz)

Megmaradt a mássalhangzó utáni "r" hang is. P1. phral-bhai (fivér). Az óind "dh bh gh" hangok helyett "th ph kh" hangok lettek:

dudh thud (tej) dhuan thuv (füst) ghar kher (ház) ghoro khuro (csikó) bhu phu (föld) bhanda phandel (köt)

Miután Indiát (Pandzsabot) elhagyták, s más népekkel találkoztak, az addigi egységesnek mondható nyelv változáson ment keresztül. Az alapszókészlet (stabil) megmaradt, s erre épültek rá a különböző népekkel való kapcsolat következtében az új lexikális elemek. Így található a cigány szókészletben oszéttal, perzsával, kurddal, örménnyel megegyező szó. Ezek a jövevényszavak is a stabil szókészlet elemeit alkotják.

A hindi nyelvvel megegyeznek a rokoni szavak, tőszámnevek, fontosabb cselekvések, testrészek nevei stb. A fémek szavai is megtalálhatók a nyelvben.

A hindivel való rokonságot bizonyít ja tehát a hangmegfelelések szabályos volta, és közös elemek a tartós magban.

A cigány nyelvet legerősebb hatás a görög nyelv részéről érte. A Fekete-tengeri tartományokban a görög nyelv volt használatban, s az arra haladó és az ott huzamosabban tartózkodó cigányokat a görög nyelvi hatás erősen érintette. Görög szavak kerültek a cigányba, mely szavak rr~gtalálhatók minden európai cigány nyelvjárásban, s e szavak is a cigány nyelv stabil szókészletét alkot jók. Néhány görög eredetű szó: luludyi (virág), kokalo (csont), petalo (patkó), drom (út), foro (város). Természetesen a nyelvjárások nem , egyformán építették be nyelvi dialektusukba e szavakat. Az egyik dialektus (thelderach) a hosszabb alakot őrizte meg: foros, dromos. A másik csoport (lovári, cerhár) a rövidebb alakot használ ja most is: foro, kokalo, drom stb. Természetesen ezek a különbségek nem mennek a megértés rovására. Mivel az alapszókészlet megegyezik, a cigányok bármilyen távol kerültek is egymástól, mégis megértik egymást. Ilyenkor a beszédben kerülni kell azokat a jövevényszavakat, melyek az adott országra jellemzőek. Pl. vonato (vonat, magyar szó) helyett sastruno drpm (vasút), mert a francia treno (vonat) a magyarországi cigány számára volna érthetetlen. Hasonlóképpen sastruni chiriklyi (vasmadár) szó is érthető (repülőgép) minden cigányul tudó számára.

A görög nyelvi hatás eredményeként a cigány nyelvbe bekerült a "h" hang, és a határozott névelő. A görögből került a cigány nyelvbe a hímnemű o és a nőnemű i névelő. az i lassan

A kárpáti nyelvjárásokban szláv eredetű szavak vannak azoknál a fogalmaknál, ahol az oláhcigány dialektusokban román eredetűek. A cigány nyelvben két nyelvtani nem van, hím és őnem. Az igeragozás régiesebb mint a ma élő indiai nyelveké, a főnévragozás viszont újind jellegű. Mivel az újind nyelv terjedése i. sz. 1000 körülire tehető, ez is kiindulópont lehet a cigányok vándorlása kezdetének megközelítésében.

A cigány nyelvben van alanyeset, tárgyeset (csak élő esetében) részeset, helyhatározó eset, távolító eset, megszólító eset, eszközhatározó eset, birtokos eset. A birtokos eset tulajdonképpen birtokos melléknév. A birtokviszonyt a létige és a tárgyeset összekapcsolása képezi.

Az utóbbi időben a helyhatározó eset és a távolító eset helyett elöl járós szerkezet lép előtérbe. .

Az oláhcigány nyelvjárásokban figyelhető meg legjobban a nyelvi fejlődés. A lovár és a khelderach dialektusok átadják nyelvi elemeiket a többi dialektusnak, és ezáltal bővül a nyelvtan is. Az igeragozási osztályok bővülése is azt bizonyítja, hogy a cigány nyelv ma is fejlődik, s halad az irodalmi nyelv alakulása felé.

A cigányság fontos hagyatéka a n y e I v, mely eszközévé válhat a cigányság egységes felemelkedésének, erősítheti önazonosulását és társadalmi pozícióját. E hagyaték talán szegényes, ennek okai ismertek, de még igy is a cigányokat meghatározó örökség, amit nem lehet, és nem szabad figyelmen kívül hagyni. A cigány nyelv létezik, van, a nyelv kfiejezi az illető nép lelkületét, gondolkodását, tudatát, kultúráját. A cigányok szeretik nyelvüket, s e nyelvről negatív véleményt mondani nem lehet. A cigány nyelvű népköltészet igen jelentős. s e költészet gyöngyszemei ma is úgy születnek, mint az igazgyöngyök, a nép lelkéből.