I. Nem cigány nyelven beszélők

a kárpáti és oláhcigányok cigányul már nem beszélő utódai. A kárpáti cigányok csoportjai az első nagyobb hullámban. az 1420-as évek végén érkeztek Magyarországra, az oláhcigányok pedig az 1860-as évektől. Nyelvükben asszimilálódtak a magyarsághoz, de a cigányokra jellemző belső tual jdonságokat megőrizték. Magukat cigánynak tart ják. Beszédükben sok cigány szó található, de ázokat a magyar szerint ragozzák. Ebbe a csoportba tartoznak a cigányul nem beszélő muzsikusok is. A kárpáti cigányok lísei zenéléssel és kovácsmunkával foglalkoztak (szegkovács, patkolókovács, fegyverkovács). A magyar anyanyelvű oláhcigányok - kiszakadva a hagyományos cigány életformából - nyelvüket elhagyták, de nagyobb részük még ma is kötődik volt törzséhez. nemzetségéhez, ismeri a cigány szokásokat, hagyományokat. (Cigány környezetben sokan megtanultak cigányul.) Cigány nevük: romungro.

Ezek a cigányok román nyelvi környezetben cigány anyanyelvüket románra váltották át. Cigány nevük: vlaxo rom. Van köztük olyan is, aki a cigányt is beszéli, mivel oláhcigány környezetben él.

A rumón nyelven beszélőket (az irodalmi román nyelv előtti nyelvjárást beszélik, az ún. paduránt), foglalkozás szerint is szokták osztályozni.

1. földmunkával foglalkozók (pl. Elek, Méhkerék. Zenészek is vannak köztük.

2. teknővájók. kanalasok. Cigány nevük: balajári (teknős). lingurari (kanalas, fafaragó). Másik nevük: beashi.

Ezt a nevet a bányász szóból származtatják, utalva arra, hogy őseik Erdélyben aranymosással foglalkoztak, engedélyük is volt rá. Az a feltevés sem zárható ki - mivel a cigány erősen hagyományőrző, különösen a nyelvben -. hogy őseik az indiai Beas folyó mellett fában gazdagabb környezetben éltek, ahol famunkára volt lehetőségük, s e nevet magukkal hozták. (A román ,.kisfiú" is hasonló hangzású, de nem valószínű, hogy elnevezésük ebtől eredjen, mert a cigány nyelven beszélő guruár (kolompár, fodozóva) cigányok kisgyerek értelemben használják o beato, bajato. beano szót, a román nyelvű cigányokra pedig a balajári ill. a vlaxo rom megnevezést használják. Családnevekben szerepel: Kolompár, Orsós. Kanalas stb. név.

2. C i g á a y nyelven beszélők:

Az első nagyobb hullámban érkezett csoport. Nyelvüket megőrizték. Nyelvükben sok a jövevényszó, melyek nem román eredetűek. Szokták ezt a nyelvjárást magyar-cigány (romungro), német-cigány (deutchen romani), angol~igány (anglo-romani)nak is nevezni. mivel szókészletük Magyarországon magyar szavakkal egészül ki, Angliában angollal, Németországban né mettel. Ezek a dialektusok igen közel állnak egymáshoz. Az alapszókincs minden nyelvjárásban megegyezik.

1. pajibano nyelvjárás: a kárpáti dialektus egyik válfaja, sok magyar és szláv eredetű jövevényszóval.

2. szintes dialektus: német szavakkal tűzdelt kárpáti nyelvjárás.

Ezek a cigányok román nyelvterület érintésével érkeztek Magyarországra. Jövevényszavaik a románból származnak, ezért lett a nevük: vlashiko rom, oláhcigány.

Törzsek és nemzetségek még ma is léteznek közöttük. A törzsi név foglalkozást jelöl, illetve egy sajátos dialektust, mely a többitől egy kissé eltér. A nemzetségnév egy-egy őstől, neves cigánytól, a letelepedés helyétel, valamilyen totemállattól, csúfnévből, ragadványnévből száramzik. Nyelvi dialektusuk a legfejlettebb, szókészletük bővebb, mint a kárpáti dialektusoké. Nyelvjárásukban két csoportot lehet megkülönlxiztetni:

1. csi (chi)-vel tagadó oláhcigány dialektusok:

2. nem csi-vel, vagy na-val tagadó oláhcigány dialektusok:

a. L o v a r dialektus:

Nevüket a loválxíl, a pénzből származtatják. A lován szó jelentésé több értelmű. A lovárok, vagyis a pénzesek a Tókereskedelem révén kerültek jobb anyagi körülmények közé. De a másbár is lehetett lován, ha ő is vagyonosabb, és ő is lovakkal foglalkozik. Ezt a nyelvjárást nevezik lókupec nyelvjárásnak

is. A lován dialektus egy sajátos dialektus, és különbözik a másbártól, colártól, khelderashtól és a többi oláhcigány dialektustól. A lován szót a lobár szóból is származtatják, mivel a kovácscigányok egyik neve lobarc is volt. A loharel ige jelentése: fárad. Az ősi loha szó fémet jelent, tehát az ősi lován szó kapcsolódott össze a lováro szóval, és így keletkeztek az új fogalmak.

b. C e r h a r dialektus:

A lován dialektus egyik változata A cerha (sátor) szóból képződik a nevük. A cerhárnak a lovárnál valamivel bővebb a szókészlete, kissé eltér a nyelvi rendszere, az igeragozásban régebbi alakok is megtalálhatók. A folyamatos és befejezett múlt idejű alakok élesebben különülnek el a feltételes mód jelen idejű alakjától. A cerhárok, vagyis a sátorosok lovakkal is foglalkoztak fémmunkájuk mellett (fúrósok, bádogosok stb.).

E dialektusban mint a lovarban, a hímnemű egyszótagú szavak többesszáma megegyezik az egyesszámmal, csak a névelő változik (pl. grast= ló, le grast= lovak).

A kheldershok (kalderari), üstfoltozók voltak, de készítettek új üstöket, fémedényeket is. E mellett késes, rostás, köszörűs mesterséget is folytattak. A khelderashok az erőszakos letelepítési kísérletek miatt a századfordulón elhagyták Magyarországot, nem voltak hajlandók letelepedni. Ercsiben maradt egy család. Utódaik számra azóta jelentősen megnőtt, hazánkban ls.

Dialektusuk az irodalomban mint üstfoltozó nyelvjárás lett ismert. Jelentős szépirodalommal rendelkeznek. A Szovjetunióban népköltészeti alkotások, Franciaországban biblia fordítások, az USA-ban szöveggyűjtemények stb. születtek e nyelvjárásban.

d. M á s h á r dialektus:

Nevüket a masho (hal) és az -ári foglalkozást jelentő képző összekapcsolása adja. Eredetileg halászok voltak. Közöttük is sok lókupec van, a lovakhoz kiválóan értenek, Békés megyében pl. a lovak kiváló mesterei címen szokták őket emlegetni. Dialektusuk eltér a lovártól, jövevényszavaikat még ma is a románból veszik át.

Nevüket a kher (ház) szóbál származtat ják. E név kettős jelentésű. A kherárók telepedtek le és építettek először házat maguknak, másrészt "házaltak" is, mint kereskedők.

Nevüket a rongyból (dirza) származtat ják. Rongyokat gyű jttittek, s ezeket a kocsi oldalán szárították. A kocsi belseje is rongyokkal volt tele.

Legközelebb a colár (szőnyeges) áll hozzájuk. Az ezeket a nyelvjárásokat beszélők élnek ma is hagyományos cigány életet.

Nevüket a colo-tól (szőnyeg, szövet, lepedő) kapták. Az egyik legkésőbb érkezett oláhcigány csoport.

Nevüket a churi (kés) és a churo (rosta) adta. Dialektusukban a khelderashra jellemző elemek is megtalálhatók.

Ezek a cigányojc állatbörőkkel foglalkoztak, illetve sintérek voltak. Bugari = bogár, (ill. bungari), dugo = dög.

Chandro = ékszer, arany-ezüst tárgyak.

Mint dialektus nem tér el a többitől. Egyéb foglalkozásoknak is van cigány nevük, de ezek sem jelentenek más dialektust.

Például: P o s o t y a r i (zsebes)

S a s t r a r i (kovács, vasas) F r e d y e l a r i (fúrcSs)

posotyi = zseb sastri = vas fredyelo = furó khas = széna grast = ló.

2.b.l2. Na-val tagadó oláhcigány dialektusok. a. B o d v a r i (bodveshtyi, bodoca) dialektus:

Nevüket a bodé-ból (bodevo) származtat ják. Kocsira szerelt bódéval (echós kocsi) vándoroltak. Szokták őket cerharónak (sátoros) is nevezni, de dialektusuk nem a cerhari.

Nevüket a patrin = levél, lomb-tól kapták.

Rézműves cigányok, xarkom = réz.

Nevüket a guruv = ökör adja, mivel marhahajcsárok voltak. Másik nevük: kolompár, fodozovo.

C i g á a y nemzetségek

A cigány nemzetségnevek végződése: - eshtyi. A nemzetségek neveiket valamelyik őstől, vajdától, valamilyen tulajdonságától, a letelepedés helyétől, esetleg csúfnévtől kapták. Szinte minden oláhcigány ismeri a saját nemzetségét, és annak a személynek a nevét is, akitől nemzetsége nevét kapta.

Hercegszőlős nevéből: hercegeshty

Makó nevéből: makoveshtyi

Buzau nevéből: buzeshtyi

Lucafalva nevéből: luceshtyi

Duduma nevéből: dudumeshtyi

Choko nevéből: chokeshtyi

Pulya nevéből: pulyeshtyi

Mugur nevéből: mugureshtyi

Neneka nevéből: nenekeshtyi

Duca nevéből: duceshtyi

Tuta nevéből: tuteshtyi

Markul nevéből: . markuleshtyi

Koda nevéből: kodeshtyi

Granche nevéből: granchestyi

Rafael nevéből: rafaeleshtyi

Janesh nevéből: janeshtyi

Carana Gurano nevéből: caranyeshtyi

Champash csúfnévből: champasheshtyi

Ruv = farkas névből ruveshtyi Shosho j = nyúl névből: shosho jeshtyi Kandralo = sün névből: kanraleshtyi

Buzex = sarkantyú névből buzeshtyi Parno = fehér névből parneshtyi

A k á r p á t i nyelvjárások (pajibano. szinto, anglo-romani...) legfőbb ismérvei:

a kell ige:kampel (baxrel)

a beszél ige:vakrel. vakerel, rakrel

A múlt idő képzése - aki, a -kin végződésűeknél, a feltételes mód múlt időben is:

kerlahi (csinált, folyamatos múlt) kerdyahi (csinált, befejezett múlt)

kerlyomahi (csináltam volna, folyamatos múlt) kerdyomahi (csináltam volna, befejezett múlt)

a birtokos melléknévnél a hosszabb alak használatos: romengero romengo (cigányoknak a ...) romnyakero romnyako (asszonynak a ...) a cigány kopula ismeretlen.

A mennyiségi kérdőszó: kinyi (mennyi-ennyi).

járásoknak, mivel az oláhcigány dialektusok nyelvi elemei megtalálhatók ezekben a dialektusokban. Hasonló néhány kárpátira jellemző elem is megtalálható az oláhcigányban.

A chi-vel beszél(í oláhcigány dialektusokon belüli eltérések rövid összefoglalása

- as helyett - a (rövidülés) kerdas helyett kerda (csinált) kerlas helyett kerla (csinált)

az "s" a szóban megmarad:leske (neki) peste (magához) jellemző a redukált "e"jelolése: é

kévél (csinált),bérsh (év), mangé (nekem)

a szóvégi "s" lemarad: romane (cigányul)

az ,.s" a szóban marad: leste (nla) bersheste (évnél) (ha a szó szünet előtt áll)

a redukált "e" itt is van: mangé (nekem), khél ek cerra (táncol j egy keveset). sode bérshengo (hány éves)

"s" helyett .,x" áll: redukált ..e" itt is van

lexke (neki)soxtar (miért) bérsha (éve)bérsh (év) béshen kacce (ül jelek ide)

A kiejtés szabályos: leske (neki) romanes (cigányul) Redukált "e" nincs.

A lován dialektus egyik ága, más dialektusokra jellemző elemeket is tartalmaz, mint pl. jelen idejű melléknévi igenév, az igeragozásban hosszabb alakok, a műveltető igéknél más szerkezet is megtalálhatö, a stabil szókészlet elemei beépülnek az ú j ragozási rendszerbe.

Az o l á h nyelvjárásokban a tagadószó: na vagy chi (csi)

na-val tagadó csoport: chi-vel tagadd csoport:

na vorbil (nem beszél) chi vorbil (nem beszél)

kampel is és trubul is , trubul (kell)

létige: hom, kan, hi létige: som, san, si

cigány kopula van cigány kopula van

kanyi (mennyi) sode (mennyi)

hangok:

ch hang kehezés nélküli a hehezeti ch hang lágy sh

chavo (fiú), chef (lány) shavo (fiú), shej (lány)

dzh hang a zh felé tart a dzh hangból lett a lágy zh

dzhal (megy) zhal (megy).

Az egyszótagú hímnemű Az egyszótagú hímnemű

főnevek főnevek többes

teibbes száma szabályos: száma változatlan, a névelő

változik:

o vast (kéz), vasta (kezek) o vast (kéz), le vast (kezek)

o rom (cigány), o rom (cigány), le rom (cigányok)

roma (cigányok)

Eszközhatározós esetben:

romeha (cigánnyal) romesa (cigánnyal)

Elől járóknál:

ko rom (cigánynál) kaj o rom (cigánynál).

Lágyulásoknál: manglyom (kértem) manglom = manglem (kértem) kerdyom (csináltam) kendem = kerdom {csináltam) pashlyol (fekszik) pashjol (fekszik), (jésedés) parnyi (fehér) partii (fehér)

lolye (pirosak) lole (pirosak)

Helyhatározó esetben:

pe mesalyate (asztanál) pe mesalya (asztalon) pala pajeste (víz után) pala paji (víz után)

Lovára iskirisardas (írt)

iskirisardasas (írt volna)

iskirindas

Cerhár: iskirisardas iskirisardinosas

iskirindas

Mashar:iskirisardas iskirisardasas

iskirindas

Kherar. iskirisardas iskirisardasas

iskirindas

Dirzár: iskirisardas iskirisardasas

iskirindas

Churár: iskirisardas iskirisardasas

iskirindas

Colár: iskirisardas iskirisardasas

iskirindas

Khclúer: iskirisardyra iskirisardyasas

iskirindya

Létige:

Lovár: sim san si tbsz. sam san Si (vannak

Ccrhár: som san si sam san si

Mczshar: sim san si sam san si

Khcrcír: sim san si sam san si

Diaár: sim san si sam san si

Churar: som san si sam san si

Colár. sim san si sam san si

Khclcl: sim san si sam san si

Meg jegyzés:

A dialekt usok közötti eltérések nem nagyok, nem mennek a

megértés rovására. A g yakori nyelvi érintkezés következtében

a nyelvtani és lexikális elemek egyik dialektustxíl átmennek a

másikba.